13114. lajstromszámú szabadalom • Kettős objektiv, fotografikus czélokra

— 3 — mokban. Az astigmatikus korrektura itt, mint valamennyi három lencséjű astigmátánál az által eszközöltetett, hogy az egy fényszóró Z ragasztó fölülettel és egy fénygyűjtő S ragasztó fölülettel, azaz két egymásra következő lencsealkotónak választófölületeivel bír. A két lencsés rendszer is, két ilyen ellenkezően ható Z és S választóföl ülettel bír, csakhogy ezek nem üveg és üveg, hanem üveg és levegő között képeznek választófölületet. Világos azonban, hogy egy lencserendszer adott nyílásánál a képerősség, a szélső sugár gömbi eltérésének korrektúrája után, a választófölületeken a törésmutatókülönbségek nagysága szerint növekedni fog, mert minél kisebb ezen különbség, annál nagyobb görbületiieknek kell a nevezett fölületeknek lenni és annál inkább növekednek a közbenső hibák, nevezetesen sugaraknak gömbi eltérései, melyek a lencse közepe és széle között esnek be. Ezen törésmutató-különbségek a három lencsés rendszernél a Z fölületen 006, az S fölületen 010. A leírt két lencsés rendszernél ellenben a Z fölületen 053, az S fölületen 0 61, tehát kilencz, illetve hatszorosa és ennek megfelelően maguk a fölületek is lényegesen laposabbak a három lencsés anastigmátokkal szemben és így kimagyarázható a lényegesen növekedett képerősség is. Az új két lencsés rendszer tehát a három I lencsés rendszerből képződöttnek tekinthető oly módon, hogy a közbezárt lencsének törése kisebb, és pedig egyenlő a levegő törésével és hogy a közbezárt lencse nem üveglencse, hanem levegőlencse, egy bikonkáv és egy bikonvex lencse között. A bikonkáv lencse 4. ábra, vagy a bikonvex lencse 5. ábra, vagy mindkettő 6. ábra, természetesen két vagy több egyenlő törésű lencséből is lehet összeállítva, mert a czélnak sferikus. astigmatikus, chromatikus korrektura a kép erősségének növelése, mellett elérése egyr

edül a következő föltétel betartásával jár: az előálló kisebb törésű bikonkáv-lencsénekhátsó föliilete mélyebb hajlású legyen, a tőle egy légközzel elválasztott nagytörésű bikonvex-lencse első fölületénél. Pl. ha a két lencsés rendszer achromatizálása a rendelkezésre álló üvegnemekkel csak közelítőleg volna elérhető, a még javítandó hibák minden nehézség nélkül az által küszöbölhetők ki, hogy a két lencse egyikét két közelítőleg egyenlő törésmutatójú, de különböző disperziójú lencséből állítjuk össze. SZABADALMI IGÉNY. Egy sferikusan, chromatikusan, astigmatikusan korrigált két lencsés rendszer, mely egy egyszerű vagy összetett alacsony törésű bikonkáv lencséből és egy ettől légközzel elválasztott egyszerű vagy összetett nagyobb törésű bikonvex lencséből áll, mely elrendezésnél az egymás felé fordított lencse fölületek közül a bikonkáv lencséhez tartozó, szétszórva ható nagyobb hajlással bír, mint a reá következő gyűjtő hatású és mely lencsepár egy sferikus,chromatikus és astigmatikusan korrigált, a leírt két egyenlő vagy hasonló félből összetett kettős objektívnek egy tagját képezi. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAL «ÉS2VÉN»VÁR8A8ÁG NYOMDÁJA TIL T APT8TFCN