13041. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

- 2 — teljes használhatóságának biztosítása czéljából az elrendezést akként foganatosítjuk, hogy miután a szivattyúnak dugattyúja teljes vagy részleges löketet végzett a dugattyú egy következő löketre mindaddig képtelen legyen, míg egy újabb pénzdarab be nem dobatott. Ezen elrendezés folytán tehát, ha nem akarjuk pl. a maximális légmennyiséget, hanem annál kevesebbet fölhasználni, akkor ezt a dugattyúnak partiális lökete által elérhetjük, a mikor is egy újabb pénzdarab bedobása szükséges a szivattyú további működtetéséi e. A szivattyú kikapcsolására gondoskodunk arról, hogy a bedobott pénzdarab bizonyos időn át a zárószerkezethez viszonyított bizonyos állásban megtartassék, úgy hogy midőn a szivattyú működését megkezdi, a zárószerkezet a pénzdarabnak jelenléte folytán hatástalan állásba jut és ezen állásban mindaddig megmarad, a míg a pénzdarab helyzetét el nem hagyja, a mikor is a zárószerkezet képesíttetik arra, hogy a dugatytyú további előremozgását meggátolja, míg az kezdeti állásába vissza nem vitetett és a zárószerkezet egy újabb pénzdarab bedobása által ki nem kapcsoltatott. A mellékelt rajzban ezen, a pénzdarab által záróállásából időlegesen kimozdítható, záróállásában pedig a dugattyúrúddal való kapcsolása folytán a szivattyú működtetését megakadályozó záró rész (?-vel van jelölve. Midőn a szivattyú nyugalomban és a dugattyú kezdeti állásában van, a C retesz a dugattyú mozgásának irányával párhuzamosan áll, a mikor is kétoldalt elrendezett c peczkei a dugattyúrúdra erősített kétágú b ütköző alatt állanak. A dugattyúnak kezdeti állásánál a c peczkek közül a legfölső van közvetlenül a b ütköző alatt, de mégis oly távolságban, hogy a dugattyúrúdnak csekély előremozgatását megengedje, a minek czélja alább ki fog tűnni. Midőn a dugattyú valamely közbenső állásban van, a többi c peczkek egyike kapcsolódik a h ütközővel, hacsak a zárórész ezen időpontban záróállásából épen ki nincsen mozdítva; a C reteszt záróállásában pl. a c1

rúgó által tarthatjuk meg. Ha a szivattyúnak kikapcsolása czéljából egy P pénzdarabot dobnak be, akkor az, a mint említettük, a C retesszel szemben bizonyos ideig bizonyos állásban kell hogy megtartassék. Ezen ezélból a rajzban bemutatott foganatosítási alaknál, pl. a pénzvezető 1) cső alsó végén egy d hasíték van elrendezve. melyből a pénzdarab nem eshetik ki, mivel azt a C retesz megtartja. Az utóbbi azonban a rézsútos c2

föliilettel bír, úgy hogy midőn most a dugattyút kissé fölfelé mozgatjuk, a pénzdarab ezen rézsútos fölületre nyomást gyakorol és a C reteszt a c1 rúgó hatásának ellenében záróállásábó] kimozdítja. Midőn a dugattyú mozgását folytatja, a pénzdarab a záróreteszt hátranyomott állásban tartja. Midőn a dugattyú előrelöketének végére ért, az időközben a záróretesz alá jutott pénzdarab fölszabadult és önsúlyánál fogva az a1

fenékre vagy egy dobozba hull, melyből az illetékes személy által az a1

ajtócskán át eltávolítható. A (' retesz egyik oldalán egy E szárnynyal, a dugattyúrúd pedig az EL

kilinccsel van ellátva, mely utóbbi a dugattyú kezdeti állásánál az e nyugaszra fekszik és az E szárny fölé nyúl, míg ha a dugattyú előre mozog, a kilincs az E szárnyak mentén kissé fölfelé nyúló, rézsútos állásba jut. Ha már most a részleges vagy teljes löketének végére ért dugattyút visszafelé mozgatjuk, a kilincs csúcsa az E szárnynak feszül és a dugattyúrúd emelkedésénél a C záróreteszt hátralöki és ezt a P pénzdarab alól fölszabadítja, mely utóbbi ekkor a d hasítékból kiesik. A záróretesz ez esetben c peczkei segélyével megakadályozza a dugattyúnak előremozgását mindaddig, míg a dugattyú kezdeti állásába vissza nem vezettetett. Ha pl. kisérlet tétetnék arra, hogy a dugattyú löketének közepéről, miután a pénzdarab már fészkéből kiszabadult, előre lökessék, akkor az E1

kilincs az K szárnyat nem feszítvén, megengedi a C záróretesznek záróállásába való visszatérését, úgy hogy a c peczkek egyike kapcsolásba jut a b ütközővel és ez által megakadályozza a dugattyúnak megkisérlett előrehajtását. A dugattyút tehát a berendezésnek ily fogana-