13037. lajstromszámú szabadalom • Szivarkagép
22 rúdnak (4. ábra) 80 kúpkerekével kapcsolódik. A 78 szíjnak teljesen feszes tartására annak fölülrútó • oldalára egy laza 81 csiga szoríttatik, mely 82 rúdjával a 83 tartón föl- és leforoghat és egy 84 csavar által szabályozható. Az alulfutó szíjját a dohánynak lefelé való nyomása ellen a 85 ferde lap támasztja meg. Egy igen fontos és hasznos része a jelen találmánynak a 69—70 alakítókerekek alkalmazása, melyek legjobban láthatók a 2. 11. 13. és 14. ábrákban. A 69 és 70 alakítókerekek, melyek kerületükön a szivarka kívánt keresztmetszeti alakjának megfelelőleg. körösen elliptikusan vagy másként csatornásak, a 38 vezetőszalag fölött egymással érintőlegesen ágyaztatnak, úgy, hogy forgási tengelyeik a vezetőszalag irányával körülbelül (>0°-ot bezáró lapokon nyugoszmik és közös tangentiálás pontjuk a 38 szállítószalagnak ép egyik szélére esik (11. ábra). Ez által a 69 és 70 alakítókerekek segélyével a dohányt formába sajtolva, a 107 burkolóvályú és 109 a burkolópapirt szállító szalaghoz téríthetjük el, melyek az alakítókerekek tengelyeinek összekötő vonalára merőleges vonalban futnak. A 69 és 70 alakítókerekek (14. ábra) a függélyes 90. illetőleg 89 tengelyekben 88 orsóik segélyével ágyazvák. mely tengelyek a 93 94 lapoknak lefelé nyúló 91—92 karjaiba forgathatóan szereltettek; az említett lapok pedig a 95 —96 vezetékekben egymástól és egymás felé mozoghatnak és 97 - 98 állítócsavarokkal szereltetnek föl, melyek által az alakítókerekek pontosan egyik a másikához szoríthatók, a dohány alakítása és összenyomása így szabályozható lévén. A 69 és 70 alakítókerekek ugyanazon sebességgel és a 15. ábrában föltűntetett nyilak irányában 89 és 90 tengelyeikre szerelt 99 és 100 fogaskerekek, továbbá egy a 89 tengelyre szerelt V'l fogaskerék által forgatta tnak. mely egy 103 tengelyre szerelt 102 fogaskerékkel van kapcsolatban (15. ábra), mely 103 tengelyen viszont egy 104 fogaskerék a már többször említett 4 főhajtóteugelynek egy 105 esavarjáratávnl kapcsolódik (16. ábra). A vertikális 103 tengelynek fölső végére, tehát az alakítókerekek forgató közegére, levehetően egy 106 síktárcsa erősíttetik föl, mely a 68 alátétlemezek 72 és 73 karimái által alakított teknőt a 78 összenyomószalag végétől kezdve, közel az alakítókerekek tangentiális pontjáig fölülzárja, az alakítókerekeket részben fölülburkolja, mint ez legjobban látható a 11. ábrában. A 106 tárcsának tengelye, a 38 vezetőszalagtól oldalt, úgy a 78 szorítószalagnak végétől, valamint a 69 és 70 alakítókerekek érintkezési pontjától egyenlő távolban van. maga a tárcsa fölül határolja a már a 78 szalag által alája behatolni kényszerített dohányt és ugyanazon ferde irány iránt forogva, melyet az alakítókerekek között formált dohányrúd a szállítószalaghoz képest bezár, elősegíti a dohánynak az alakítókerekek közé való eltérítését, annak ezen helyen való eltömődését megakadályozza. így a dohány a kerületükön csatornás 69—70 kerekek közé beszoríttatik s ott a kívánt hengeres vagy elliptikus formát kényszerül fölvenni. Az így összenyomott és alakított dohánynak burkolása czéljából és a burkolatnak összeragasztására az alább leírandó készülékek szolgálnak: (35—45. ábrák.) Az alakított dohányrúdnak útjába, mely a 38 szállítószalag mozgásának irányával körülbelül 30»-ot zár be, az 1 szekrényre 107 vályú van erősítve, mely a 69—70 alakítókerekek mögül azok alatt és közöttük (14. ábra) egy nagy 108 szíjtárcsáig húzódik (17. ábra). A 107 vályúban egyik végétől a másikig a 109 papirszállítószalag mozog, abból a 108 kerékre és akörül fut, arról vissza egy, a 111 ágyazásokba szerelt kis 110 vezetőkeréken keresztül egy a 113 ágyazásokban nyugvó 112 kerék körül (1. és 2. ábra) a 107 vályúnak vissza, hátsó végébe vezettetik. A 109 szalag a 2 ábrában látható nyíl irányában ugyancsak a 4 főtengely által, a 108 kerék segélyével mozgattatik. Az 1 szekrényen a 112 szíjkerék mögött a 114 fixállványban a 115 csiga van ágyazva, mely a 116 folytonos papírszalagot tartja.
