12975. lajstromszámú szabadalom • Czentrifuga

Megjeleni I !Si>JS. évi deczeinher lió 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12975. szám. X/f- OSZTÁLY. Czentrifuga. AMMANN JAKAB TECHNIKUS SAIGONBAN (CHINA). A szabadalom bejelentésének napja 1898 junius hó 8-ika. A jelen találmány tárgyát oly czentrifuga képezi, melynél a földolgozandó anyagot befogadó dobok egy főtengely körül való forgattatásukkor áttevésü kerekeknek alkalmas közbeiktatása folytán csak eg\ körvonal mentén bizonyos eltolódást szenvednek. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egyik foganatositási alakjában van föltűntetve. Az 1. ábra a gép homloknézete. A 2. ábra annak hosszmetszete. A mint a rajzból látható az a a állványzatban a I) tengely van ágyazva, melyre a h és i czentrifuga dobokat hordó /> és 7 tartók vannak fölékelve. Kzen b tengelyre az e fogaskerék van lazán rátolva, mely azonban az a állványbakkal csavarok segélyével erősen össze van kötve. A két /.• és 0 tengelyre egyenlő nagy c illetve y fogaskerekek vannak fölékelve. Ezen két <• és y kerék a közbenső d és /' kerekek által az e kerékkel összeköttetésben áll, mely közbenső kerekek a </ tartóban ágyazott m és n tengelyek körül lazán foroghatnak. Az egész gép hajtására a tengelyre ékelt szíjkorong szolgál; a gép következő módon működik. Ha föltesszük, hogy a li es i (Jobok éppen az 1. PS 2. ábrákban fnltnntetéft lvj

lv zetben vannak, akkor a b tengelynek L

4 fordulata után a dobok, illetve az eges/ rendszer a szakadozott vonalakkal jelölt állásba jutnak (I. ábra). A d és /' közbenső kerekek ugyanis az állványzathoz erősített e keréken legördülnek és tengelyük körül ellentétes irányokban forogva szintén i

/i fordulatot végeznek. Hasonlóan forognának a li és i dobok is, ha a e és </ kerekek a d és /' kerekekkel nem állanának kapcsolásban és ha az előbbiek az utóbbiakhoz (a d és /' kerekekhez) hasonlóan, tartóikkal 1

:i fordulatot végezve, tengelyük köriil ellentétes irányokban szintén t

;

4

fordulatot nem volnának kénytelenek végezni. Minthogy azonban a <• és y kerekek a h és /' dobokkal megfelelően közös tengelyekre vannak ékelve, úgy a dobok is ugyanúgy ellentétes irányokban tengelyük körül L

/i

fordulatot tesznek. A valóságban tehát a dobok nem forognak, hanem csak az azokat hordó tartók által egy körpályán egyszerűen eltolatnak. a miről úgy győződhetünk meg, hogy egy a dobnak két pontját összekötő vonal a gép minden állásában önmagával párhuzamosan marad. A dobokba adagolt anyag a b tengelynek forgatása által a czentrifugál erő hatásának tétptik ki. mplv által az » doboknak bpjgő