12898. lajstromszámú szabadalom • Javított gép szivarkák készítésére
— 11 fektetve. Ez utóbbit a 203 tengelyek végére szerelt 205 csiga és a 206 szíj mozgatja; ez a 206 szíj a 205 csigától a 208 hajtó csigához megy, mely a 160 tengelyre van szerelve és fölül a gép A állványából kiemelkedik. A 201 tartály oldalán a 210 lejtős sík van megerősítve és fölfelé a 115 szivarkaleadó csőig nyúlik, úgy hogy az ebből kihulló szivarkák a 210 lejtős síkon lecsúsznak és a 211 tölcsérbe hullanak (1., 4. és 5. ábrák), mely azokat a 204 szállítószalagra rakja le; minthogy ez utóbbi csak lassan mozog ennélfogva a szivarkák a 201 tartály hátsó végéhez vezető útjukban egyenletes helyzetben vannak és egyenletesen adatnak le. A viaszfölvivő készülék. Ez áll egy a gép A főlapjának alsó oldalára erősített 225 keretből (25. ábra); ez a 226 főtengellyel van ellátva, mely végén a 227 lánczkereket hordja, mely a főgép valamely mozgó részével összekötött láncz által mozgattatik. A 226 tengely alatt egy másik 228 tengely van elrendezve és az előbbivel 229 és 230 fogaskerekekkel összekötve. A 228 tengelyen van a bronzból való 229a kerék, mely normális helyzetben alsó részével részben olvasztott paraffinba merül, mely a 230B rézüstben foglaltatik. Ez az üst 231 karokon nyugszik, melyek a 225 keretre vannak erősítve és 232 bunsenlángzóval fűtjük, melyhez a 233 \ vezetéken át gázt vezetünk. A 225 kereten 234 lesimító van megerősítve, mely villaalakú végével a 229 kereket oly czélból fogja körül, hogy a kerék mozgó fölülete által fölvett olvasztott viaszmennyiséget szabályozza. A fölső 226 tengelyre 235 szelencze van erősítve, melynek fölülete a 100 papiroscsík szélességére és kellő hosszúságra van lemetszve, mi által egy nyomási fölület képződik, mely megszabja a papiron azon fölület nagyságát, mely viasszal födendő. Ezen sajátságosan alakított fölület a 235 szelenczén oldalsó, igen finom 236 hornyokkal van ellátva (26. ábra). Forgása közben a 235 szelencze hornyolt fölülete pontosan a 229a keréken lévő olvasztott viaszt érinti és 236 hornyaiban a kivánt czélra ennek kellő mennyiségét magára veszi. A kis 237 lesimító a 236 hornyokon kívül a fölületre tapadt viaszt teljesen eltávolítja. A 100 papiroscsík 238 vezetéken megy keresztül és ezáltal pontosan a 235 szelencze behatásának tétetik ki. 239 egy másik, két 240 és 241 karral ellátót vezeték, melyek alatt a papir elhalad, mielőtt a 241' csigára jut. Ezen útjából a papiros fölemelkedik a gép A főlapján át. A 235 szelencze fölülete ugyanazzal a sebességgel mozog, mint a 100 papiroscsík akkor, midőn az előbbi az olvasztott viaszt reáviszi; ebből látható, hogy a papiros a 236 hornyokból a viaszt fölveszi, mely azután a papiros megfelelő fölületén elterjed. Ha a 235 szelenczén sík fölület volna, ez túlsók viaszt adna le, mely nem hűlhetne le elég gyorsan, hogy a gép munkarészein keresztül mehessen és ez által azok működését zavarná. A papírra reávitt viaszmennyiségnek igen csekélynek kell lennie, minthogy a legkisebb mennyiség, melyet fölvihetünk, a kitűzött czélra több mint elegendő. Mihelyt a viasz az üstben megolvadt és a 229 kerék, valamint a 235 szelencze teljesen átmelegedett, elég meleget tartanak magukban, hogy a viaszt három fölületen kellő sűrűségben megtartsák, úgy hogy a kerekek külön melegítésre nem szorulnak; Ha a végtelen szivarkának viasszal bevont része a 117 késekhez jut, ezek azt átmetszik és két szivarka végére elosztják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szivarkák készítésére szolgáló gépjellemezve az által, hogy a dohányt a végtelen D szalag több E E1 és G nyomóhengerhez és szaggató- vagy lazítófogakkal ellátott F F' G2 (?» hengerekhez vezeti, az utóbbiak szétfoszlatják és ezen állapotban D6 meredek csatorna két végtelen M M' fémszalag közé vezeti, melyek azt a két szalag között forgó n* nyomókerék közreműködésével végtelan
