12879. lajstromszámú szabadalom • Készülék a mozdony füstjének a vonat mögé való vezetésére
nélkül is az ellene áramló levegő által történik, míg minden más, már föntebb fölsorolt esetben a mozdonyt kezelő gépész által alkalmas h húzókészülék segélyével nyittatik. A 4. ábra a szelepnek egy módosított alakját tűnteti föl, mely egy függélyes C1 —C1 csapágyakban levő kl tengely körül elforgatható C körlapból áll. A szelep elforgatása a gépész által végeztetik /", fogaskerékkel kapcsolódó /' fogasrúd által. Az 5. ábra egy módosított elfordító készüléket tűntet föl, amelynél a kx tengely a b csapágyakban van ágyazva és a, aL kétkarú vízszintes emeltyűnek a gépész által h húzó közeg útján történt elforgatásával lesz a C szele]) nyitása vagy zárása ezéljából beállítva. Az aL aL emeltyű egyik végéhez a füstvezetéken keresztülmenő /« húzósodrony van erősítve (lásd 5. és 0. ábrákat), míg az emeltyű másik végén <j súlyt hord, melynek mindig az a törekvése, hogy a szelepet elzárja. A 7d. ábra egy vízszintes tengely körül elforgatható kL szelepet tűntet föl, mely légnyomás, esetleg szél által, kivételes esetben pedig (pl. álló vonatnál, szélcsend mellett, vagy egyenlő irányú és nagyságú szél-és menetsebesség mellett) a gépész által nyittatik. A füst a kiömlésnél előidézett lökése által szintén elősegíti a nyitást. A kürtővel való kapcsolásra és a szerkezet elhelyezésére vonatkozólag álljon a következő : Az II kürtő hátrafelé van görbítve (lásd 7, ábrát) azért, hogy a füstnek hátra való haladásához az impulzust megadja és a levegőnek a kürtőbe fölülről való behatolását meggátolja. Ezen kiviteli alaknál a C szelep normális helyzetében ferdén áll, azon czélból, hogy a teljes nyitáshoz szükséges horizontális szelep-állás hamarább, könnyebben legyen elérhető. A kürtőből kitoluló füst is elősegíti a nyílást, a mennyiben egy lapátalakú a's nyúlványra hat. A tölcsér oly alakú, hogy az elölről jövő szélnyomás vagy ellenáramló levegő nyomása inkább a szelep alsó részére hat és úgy szintén meg van könnyítve a nyitás. Ezen czél elérhetésének további megkönynyítése ezéljából egy szélgátat alkalmazunk a tölcsér fölső részén, hogy kevesebb légnyomás érje a szelep fölső felét. Tehát látjuk, hogy az 1., 2., 3., 7. és 9. pontok alatt fölsorolt viszonyok fönforgása esetében a légnyomások eredője, támogatva a füst nyomása és a szelep ferde állása által, a szelepnek előre való forgását idézi elő. A cső egyik, vagy esetleg mindkét oldalán alkalmazott ütköző csap ü határolja a szelep elforgását, bár ez a határolás a húzó huzalon alkalmazott vastagodás segélyével is elérhető (lásd 8. ábra). A h húzózsinór végső darabja sodronyból, vagy vékony sodronnyal átfont zsinórból készül, hogy el ne égjen, amely eset különben is a kiömlő gőz által megnehezíttetik. Az által, hogy a füstelvezető cső oly magasan fekszik, hogy annak legalacsonyabban fekvő alkotója még a szelep tengelye alá esik. a 4., 5., 6. és részben a 9. pontok alatt leírt esetekben a levegő ellenállása hátulról oly módon hat a szelep fölső felére, hogy támogatva a kitoluló füst hatása és a szelep ferde helyzete által, annak nyitását idézi elő (lásd 8. és 9. ábrát). A 7. és 8. pont alatt leírt esetekben a szelep zárása a li húzózsinór által a fűtőtérről eszközöltetik. A h húzózsinór a C szelepnek alsó részéhez lesz erősítve és az />' kürtő és T légfogó tölcsér közötti hézagon és O1 1 szemen átvezetve, hogy a húzás hatása lefelé irányuló legyen. Az On szemtől a zsinór vagy egyenesen, vagy a mi megfelelőbb, emeltyű áttevéssel (lásd 8. ábrát) lesz a tüzelőtérrel összekötve és az emeltyűnek a2 b2 c2 helyzete a zárt, a3 b3 r.s a nyitott szelepet tűnteti föl. Az emeltyűnek «2 b' karja nehezebb, mint 62 c2 azért, hogy a a3 bs cs helyzetben, tehát nyitva a szelep önmagától maradjon és csak a húzózsinór meghúzása által, a húzás tartamára záródjék. A szelep nyitásánál a húzózsinór csak passzív szerepet
