12879. lajstromszámú szabadalom • Készülék a mozdony füstjének a vonat mögé való vezetésére

helyezünk el, a melynek egyik vége a kür­tővel áll összeköttetésben, míg másik az utolsó kocsin lévő vége a szabadba engedi ki a füstöt úgy, a mint az az 1. ábrában sematikusan van föltúntetve. Hogy e készüléknek működési módját, szerkezetét érthetőbbé tegyük, szem előtt kell tartanunk a haladó és álló vonatnál a füst elvezetésére döntő befolyást gyakorló körülményeket és viszonyokat. 1. Ha a vonat előrehalad szélcsendes idő­ben, a gép gyors előre való mozgása által egy ellenkező irányú erős légáramlatot idéz elő, mely behatol a csővezetékbe és a kür­tőből fölszálló füstöt magával oda beviszi, végighalad az egész csővezetéken és annak hátsó végén át a szabadba jut. Hogy a lég­áramlat könnyebben hatolhasson be a csőbe, annak elejére egy T szélfogó tölcsért alkal­mazunk. melynek sematikus rajzát a 2. ábra tűnteti föl. A szélfogó tölcsér szerkesztésé­nél figyelembe veendő, hogy a legmerede­kebben behatoló légáramlat se verje a füs­töt vissza a kürtőbe, hanem mindig a víz­szintes elvezető cső felé. A 2. ábrában E vonal jelenti a határt, melynél ha merede­kebb a szélirány, a füst visszaverődik. 2. Ha a vonat előre halad, ellentétes szél­irány mellett a készülék működése hasonló mint az előbbi esetben, de annál még jobb, biztosabb. 3. Ha a vonat előre halad és a szél oldal­vást éri, a mint a 2. ábra mutatja, oly módon, hogy a szélfogó tölcséren át még a csővezetékbe juthat, a készülék működése azonos az l esetbelivel, csakhogy ez eset­ben a szél hatása gyengíti az ellenáram hatását, a mennyiben többé-kevésbé téríti el eredeti irányából, úgy, a mint azt a 2. ábra föltűnteti. A 2. ábrában T a tölcsér, A — C az oldalirányú szél, A B az ellen­áramlat, A—I) pedig e kettőnek eredője. Egy teljesen oldalirányú, a vonatra kö­rülbelül 90° alatt ható szélroham a füstnek a csövén át való elvezetését kérdésessé te­heti, de ez esetben a tölcsérből is kiboesát­hatjuk a füstöt, a csővezeték mellőzésével, mivel a szél a vonattól a füstöt úgyis el­fújja. 4. Ha a vonat szélcsendes időben vissza­felé halad, a tölcséren át bocsátjuk a sza­badba a füstöt, a mely így a hátul lévő vonat utazó közönségének nem válik alkal­matlanná. 5. Hasonló az eset, ha visszafelé halad a vonat ellenkező irányú szél esetén. 6. Visszafelé haladó vonat esetében ol­dalirányú szél mellett hasonlóak a viszo­nyok, mint a 3. alatt jellemzett esetben. 7. Előre haladó vonatnál ugyanily irányú szél esetében a levegő ellenáramlata gyen­gébb lesz. Ha a vonat menetsebessége és a szél sebessége egyenlők és egyenlő irányúak, ellenáramlat a vonatnak előrehaladása al­kalmával létre nem jöhet, a füst ekkor tetszőleges útat választhat és ha keresztül is bocsájtjuk a csővezetéken, ezzel még semmit se nyertünk, mert ott is tetszőleges irányba szállhat, és csupán a sebességek pillanatnyi változásai bírhatnak befolyással, a mikor is a föntebb leírt esetek valame­lyike következik be. A kürtőknek hátrafelé való görbitése által a füst ez irányt lesz hajlandó követni. Ez azonban csak akkor áll, ha szél-, vonatirány és sebesség egyenlő. Ha a szél sebessége nagyobb, mint a vonaté, akkor a füst a vonat előtt szét­szóratik. 8. Ha a vonat szélcsendes időben áll, ne­hogy a f'íist a tölcséren át távozzék, egy elzáró szelepet alkalmazunk és így a fiist kénytelen útját a csővezetéken át venni, bár ekkor ha a tölcséren bocsátjuk is át, fölemelkedik és a levegőben szétoszlik (lásd 3. ábrát). A füst haladásának a fölso­rolt esetekhez képest egy a T tölcsér tor­kában elhelyezett c szeleppel szabhatunk irányt. Ezen szelep a föntebb leírt esetek­hez képest különböző lehet. 9. Álló vonatnál szél esetében, hasonlóan működik a készülék, mint haladó vonatnál. A 2. ábra szerinti alak elől nyitott töl­csérrel ellátott csövet ábrázol, mely a 8. alatt tárgyalt álló vonat esetének meg­felelő. A 3. ábra szerinti alak egy befelé nyíló c szeleppel bír, melynek nyitása, ha a vonat j előrehalad, ellenkező szél esetén, vagy e

Next

/
Oldalképek
Tartalom