12842. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő fegyver

.Megjelent 1898. évi november l»ó 12-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZAKAI)ALMI LEI RAS 12842. szám. XIX/a. OSZTÁLY. Ismétlő fegyver. KATICIC MIKLÓS CS. ÉS KIR. PUSKAMŰVES GYŐRÖTT ÉS MAYER GYULA GYÁROS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 18-ika. A visszalökés által működtetett ismétlő­fegyverek hátránya az, hogy a szilárd el­reteszeléssel nem biró, hanem csupán rugók segélyével zárva tartott záródugattyú azon­nal az elsülés után kinyilik úgy, hogy köny­nyen megtörtént, hogy a lövedék a csőben benrekedt, a töltés ós a töltényhüvely el­lenben a csőből hátul kilöketett, a mi arra nézve, aki a fegyvert használja, mindig némi veszéllyel jár. E hátrányt az idézte elő, hogy a závár­zat az elsütés közben nem valamely merev tag, pl. erős elreteszelés, hanem csupán ru­gók segélyével tartatott zárva. E hátrány úgy ama fegyvereken, me­lyeknél csak a záródugatyú löketik vissza, valamint azoknál is, melyeknél a záródu­gattyúval a cső is visszalöketik, egyaránt észlelhető. A jelen találmány tárgyának czélja tehát az ismétlőfegyverek oly tökéletesbítése és javítása,hogy az elsütés közben a záródugattyú tartósan és biztosan legyen elreteszelve, sőt, hogy az elreteszelés még a visszalökés kezdetén is fenmaradjon, úgy hogy a löve­dék a cső fölső nyílásán legyen kénytelen kirepülni és a hátra való elsülés soha be ne következhessen. A záródugattyú retesze csak a visszalökés vége felé nyílik ki úgy, hogy most már a záródugattyú maga is visz­szatolódhatik és a kilőtt töltényhüvely ki­dobatik. valamint az új töltény bevezettetik. Ezen mintegy megosztott visszalökés a jelen találmány szerint az által éretik el, hogy a szilárdan álló tokban mozgó záró­dugattyúnak egy rúgóhatás alatt álló záró­feje van, melyre az elsütésnél föllépő visz­szalökés először gyakorol hatást és azt a záródugattyú fogva tartása mellett egy ke­véssé visszamozgatja, minek következtében a závárzat retesze fölszabadul, úgy hogy a gázok nyomása alatt most már ez vissza­mehet és ez által a kilőtt töltényhüvely ki­dobása és illetőleg az újból való előremoz­gásuál az új töltény bevezetése végbe mehet. Ezenkívül a visszamenő závárzat nem egy szilárdan álló, hanem rúgóhatás alatt lévő ütközőhöz ütődik, miáltal a visszarúgás enyhébbé lesz. A mellékelt rajz egy, a jelen találmány szerint szerkesztett ismétlőfegyvert külön­böző nézetekben, metszetekben és részletek­ben tüntet fel. Az 1. ábra a fegyveren keresztül menő hosszmetszetet mutat, még pedig a fegyver zárt állapotában, a töltény elsütése után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom