12842. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő fegyver
— 4 -A 2. ábra a megfelelő vízszintes metszetet mutatja a eső tengelye irányában. A 3. ábra ugyanolyan hosszmetszetet mutat, mint az 1. ábra, a mint a zárófej a gazok hatása alatt hátrafelé mozog és az ez által az elsütőszerkezetet fölhúzza. A 4. ábra a fegyvert vízszintes hosszmetszetben mutatja, a mint a záródugattyú teljesen hátra van lökve. Az 5. ábra az ehhez tartozó függélyes metszetet mutatja a eső tengelye irányában. A 6. ábra a fegyver hátsó részének jobboldali, a 7. ábra ugyanannak baloldali külső nézetét tünteti föl. A 8. ábra a fegyver keresztmetszetét mutatja az 1. ábrának x—x vonala irányában. A 9. ábra oldalnézetben. a 10. ábra homloknézetben és a 11. ábra fölülnézetben a reteszt mutatja. A 12. ábra nézetben és a 13. ábra fölülnézetben a rekesztőhorgot tünteti föl. A 14. ábra végül a fegyvernek egy módosított kivitelét mutatja, melynél a záródugattyú elreteszelésekülön csúsztatódarabbal eszközöltetik. A fegyver főalkotórészét a lőszergázok okozta visszalökés által működésbe hozott záródugattyú képezi, mely azonban az eddig szokásos berendezésektől eltérően, nem képez egy tokban mozgó merev egészet, hanem két részből áll. t. i. az a záródugattyúból és a b zárófejből, mely utóbbi az a záródugattyúval oly összeköttetésben áll, hogy ettől teljesen független mozgást (eltolódást) végezhet. E czélból az a záródugattyú üreges és elől, azaz a cső felé fordított végén a1 vezetékhüvellyé van kitágítva, melyben a b zárófej kellően mozoghat. Ez utóbbinak b1 vezetékhüvelye van, melyben a c ütőszög mozog, melyet egy c1 rúgó tart az ismert módon a megfeszített helyzetében. A b1 vezetékhüvelyt <1 rúgó veszi körül, mely egyrészt a b zárófejhez, másrészt egy a b1 vezetékhüvelyt körülzáró, a tokon megerősített e gyűrűhöz támaszkodik és a zárófejet előre nyomja. Egy, a b1 zárófejvezetéknek az a záródugattyún keresztül kinyúló hátsó végén fölcsavarolt b3 süveg a b zárófejnek az a. záródugattyú a1 hüvelyéből való teljes kiesését megakadályozza. Világos, hogy a visszalökés mindenek előtt a b zárófejre fog hatni, a mely ekkor e hatás alatt annyira, a mennyire a záródugattyú a1 vezetékhüvelye azt megengedi, vissza fog tolódni, miközben egyidejűleg a b1 hüvely hátsó végén alkalmazott b2 süveg a h kakas h1 fejére nyomást gyakorol és azt visszalöki. A h kakas egyidejűleg a záródugattyú elreteszelésére is szolgálhat, úgy hogy ez addig vissza nem mehet, a míg az elreteszelés szabaddá nem tétetik. A záródugattyú elreteszelése egyszerűen a következő módon eszközölhető: a záródugattyú alatt egy egykarú emeltyű, az f retesz van elhelyezve, mely az p- csapszög körül forgathatóan van ágyalva és szabad végével a g h i lobbantyúszerkezet g agancsához támaszkodó f"- rúgó által fölfelé nyomatik, úgy hogy a kivül fekvő k reteszfej az « záródugattyú hátsó k1 fölülete mögé helyezkedhetik. A mikor a kakas le van húzva (1. ábra), a kakas h1 1 mellső része szorosan az /' retesz alá helyezkedik és megakadályozza, hogy az utóbbit lefelé nyomhassuk, és a meddig ez tart, a k reteszfej is a k1 föliilet mögött foglal helyet és a záródugattyú visszafelé való mozgását meggátolja. A hátrafelé való mozgás lehetővé tétele czéljából, mindenek előtt a h kakast kell megfeszíteni, a mi az által történik, hogy a d rúgó összenyomása után a b zárófej a h kakast hátrafelé forgatja. A h kakas a visszalökésekor akként fordul el csapszöge körül, hogy a hl x Iá ) az f retesz alatt tova mozgattatik, mi által a szabaddá lett f retesz a k1 föliilet által gyakorolt nyomás következtében lefelé kitérhet és így a záródugattyú vissza mehet, ez a mozgás pedig az ismert módon a töltényhúzó segélyével a kilőtt töltényhüvely kidobására és egy új tölténynek az n töl-
