12769. lajstromszámú szabadalom • Ablakkeret

Megjelent 1808. évi november lió 8-án. MAGY. ggj KIR. szabadalmi ||||l hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 12769. szám. Vlll/d. OSZTÁLY. Ablakkeret. kien márton asztalos bécsben. A szabadalom bejelentésének napja 1898 május hó 12-ike. A jelen találmány tárgyát képező ablak­keret-szerkezet lényegében abban áll, hogy a keretrészek a sarkokon szögletszerű, egy vagy több részből álló V keresztmetszetű hüvelyek által vannak egymással összekötve, a hol is ezen hüvelyeknek a keresztrészek­kel való összekötésére a hüvelyek két oldal­falán és a keresztrészeken átjáró és ez útóbbiak belsejében elrendezett csavaranyák segélyével rögzített csavarok szolgálnak. A mellékelt rajzban ezen ablakkeret-szer­kezetnek két foganatosítási alakja van be­mutatva. Az 1. és 2. ábra az egyik foganatosí­tási alaknak keresztmetszetét és nézetét; a 3. és 4. ábra a másik foganatosítási alak­nak keresztmetszetét és nézetét tünteti föl. Az 1. és 2. ábrákban bemutatott ablak­keret az a b ... . keresztrészekből áll, melyek a sarkokon a szögletszerű, egy darabban készült és U keresztmetszetű c hüvelyek által vannak egymással összekötve. A kereszt­metszetnek nyitott oldala előnyösen a befelé nyúló d lécczel van ellátva, mely a keret­részt a hüvelyben fogva tartja és ezen két résznek egyesítését csak betolás útján engedi meg. Az összekötő sarkrészek, a kereszt­részekhez hasonló k léczeket hordanak, melyek a szokásos módon az I tapasz segé­lyével megerősítendő m üvegtáblának támasz gyanánt szolgálnak. A hüvelyt a keretrészekkel oly e csava­rok segélyével kötjük össze, melyek csak száruknak közepén vannak csavarmenetek­kel ellátva; ezek a csavart a keretrész belsejében ágyazott f csavaranyával össze­kötik, míg a sima résznek vége aJ hüvelyfalon átjár és csak vezetékül szolgál. A 3. és 4. ábrában bemutatott hüvely az imént leírttól csak abban különbözik, hogy az két <7 és h részből áll, melyek a kereszt­metszet középvonalánál összeérnek és a köztük lévő keretrésszel i csavarok által köttetnek össze. Ezenkívül az ablakkeret és ablakfélfa, illetve ablakkereszt között tömítés van el­rendezve, mely, ha az ablakok nincsenek is teljesen szorosan zárva, pornak és víznek behatolását megakadályozza és a mint a rajzból látható, a ruganyos n betétből áll, mely tetszőleges, de előnyösen csőkereszt­metszetű és ismert kötőanyag segélyével az ablakkeretnek megfelelő hornyába van erő­sítve. Ezen keretkötésnek főelőnye abban áll, hogy igen tartós és vékonyabb fának alkal­mazását teBzi lehetővé, mi által a zsugoro­dás sokkal csekélyebb, mint vastagabb fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom