12750. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű és fék kerékpárokhoz
2 — így a mozgatható B B1 tengelyrészeket képezik. Ez a két rész egymással forog, de egymással szemben bizonyos fokig hátra maradnak, mely hátramaradás tengelyirányos mozgás létesítésére szolgál. Ezt az utóbbi mozgást az határolja, hogy a nevezett részek 5 6 föliiletei a hajtott taggal vagy a C tengellyel mereven kapcsolt konkáv 7 8 kapcsolórészekkel érintkeznek. A C tengely a 9 10 golyós-csapágyakban forog, a B B1 forgattyútengelyek pedig külső végeiken a C tengely végeibe vannak ágyalva. Ha az A A1 forgattyúk a kerékpárt hajtják, a B B1 tengelyek a C tengellyel forognak és a 9 10 golyóscsapágyak a B B1 tengelyek csapágyát képezik. Az által, hogy az A A1 forgattyúkat és azok 1 2 agyát az 5 6 kapcsolórésztől könnyen oldhatóvá tesszük, az utóbbiak elkopásuk után könnyen potólhatók. A B Bl tengereknek egymásra viszonyított kismérvű forgása (mely abból keletkezik, hogy a szemben fekvő A A1 forgatytyúk pedáljait fölváltva lenyomjuk) hosszanti irányú mozgássá alakul át. még pedig a 14 közbeeső részek hatása következtében, melyek a szemben fekvő 11 12 mélyedésekben oly módon lengenek ide-oda, mint az a 3. ábrán pontozva látható. Eme mozgást az E rúgó törekszik meggátolni, mely a IP tengelyrész 42 kiugrására fekszik és a csavarmenettel ellátott 17 kapcsolópeczek 18 végére támaszkodik, mely a B tengelyrésszel beállíthatóan van kapcsolva. A nyugalmi helyzetben az E rúgó nyomását a 14 darabok fogják föl. hogy a pedálok, ha az azokra ható nyomás megszűnik, azonnal a normális helyzetbe térjenek vissza. Ezt a rúgót a 16 csavarház és a 19 ellencsavarház segélyével eléggé meg lehet feszíteni, úgy, hogy a kerékpáros által kifejtett lábnyomás elég nagy ellenállásra akadjon, minthogy a czél az, hogy a súrlódó kötés csak akkor lépjen működésbe, ha a kerékpáros testsúlya nem a nyergen, hanem a pedálokon vau alátáma'sztva, mely esetben a pedálokra a kerékpározó izomereje is hathat. A 6. és 7. ábra ép oly nézetben mint a 2. és 3. ábra a kapcsolószerkezetet némileg módosítva ábrázolja. A 14 részek helyett 14: i csonkakúpok alkalmazhatók, melyek az 5 és 6 részek T-alakú lí° és 12b üregeiben nyugszanak és ép úgy hatnak, mint a 2. és 3. ábrán látható 14 részek. Hogy a B BL tengelyrészeknek viszonylagos, határolt elmozdulása, mi a rúgó hatása alatt megy végbe, súrlódást ne okozzon, mint az 1. ábrán í*-nél látható golyós csapágyakat lehet közbeiktatni. A 40 csapágykúpok a 17 kapcsolópeczken csúsznak és a 41 csapágyhüvely a b1 tengelyrészek 42 kivastagodására támaszkodik. A 3 5 7 és 4 6 8 súrlódó kötés mellett az előre való hajtásnál működő második kötést lehet alkalmazni, mely a ferde irányú 21 üregekben elhelyezett 20 hengerekből áll. A hengerek súlya elég nagy, hogy a C rész minden fölületelemével holt mozgás nélkül érintkezzenek, ha az A és A1 forgattyúkat előre hajtjuk. A szerkezet fékezőerejét a kúpos 5 6 7 8 súrlódó fölületek hajlásszögének nagysága határozza meg, továbbá a 14 darab 11 12 mélyedése. A szerkezet működtetésénél az A B A1 B1 hajtómű rendesen a Cl) lánczkerékkel nem áll kapcsolatban. Hogy a kerékpárt előre hajtsuk, az előre álló forgattyúra lábnyomást gyakorolunk, ekkor a 20 hengerkötés a lánczkerék C tengelyével azonnal érintkezésbe jön és a gépet működésnek indítja. Ha a gép forog, a gépet hajtó egyén a lábnyomást tetszés szerint kisebbítheti és a gépnek újabb impulzust csak akkor kell adnia, ha azt a viszonyok épen megkövetelik. Ha a gép egyenes vagy lejtős pályán nagy sebességgel mozog, a gépet hajtónak a pedálokra nyomást gyakorolnia egyáltalában nem kell, hanem a gép hosszú úton saját eleven ereje következtében mozoghat. A B B1 tengelyek, melyek az üreges C tengelyben forognak és a lábakat alátámasztó E rúgó kényelmes nyugalmi helyet képeznek a lábak számára, úgy, hogyr a lábak a pedálokon maradnak. Ha kívánatos, hogy a kerékpár sebességét
