12746. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású ikergőzszivattyú levegő és egyéb gázok számára

gása által előidézett lökés, a gőztolattyúnak is ugrásszerű mozgását vonja maga után. így azután a másik szivattyú-dugattyú is löketüknek első részét ugrásszerűen teszik meg és az első szivattyúnak tolattyúját ismét elállítják, még mielőtt ezen szivattyú löketét befejezhette. A két szivattyúnak ezen kölcsönös, a löket megrövidítésére irányúié befolyásolása azt eredményezi, hogy a dugattyúpárok ezután már csak rövid, a henger közepén végződő löketeket végeznek. Ha már most a tartályban lévő mozgás és a szívási nyomás hányadosa elég naggyá lesz, bekövetkezhetik az, hogy a szivattyú munkát már egyáltalán nem teljesít. Ezen eredmény még az által is előmozdíttatik, hogy a káros térben sűrített levegő a szivattyú dugattyúja mögött uralkodó nyomást még fokozza és ezáltal az ugrásszerű mozgás létesülését még előmozdítja, ezenkívül azonban még a szívó hatás bekövetkezését is annyira késlelteti, hogy ezen levegő a rövid löket végén épen csak a szívási feszültségig expandált. Légszivattyúknál a szívó hatásnak a káros tér által a löket első részében előidézett késése ismeretes és ezen hátrány kiküszöbölésére nemcsak nedves légszivatytyúkat alkalmaztak, hanem különböző berendezéseket is eszeltek már ki arra, hogy száraz légszivattyúknál a káros térben uralkodó feszültséget azon pillanatban csökkentsük, melyben a szivattyú dugattyúja löketét változtatja. A szóban lévő hátrány közvetlen hatású szivattyúknál még sokkal nagyobb fontossággal bir, mivel ezeknek a forgattyús szivattyúkhoz képest nagy káros térrel kell birniok, mivel ezeknél a löket nem határoltatik oly pontosan, mint amazoknál a forgattyúszerkezet által. Forgattyús hajtószerkezetü, száraz légszivattyúknál azt javasolták, hogy a szivattyúhengernek mindkét vége minden löketváltozásnál összeköttetésbe hozassék, hogy ez által a káros térben sűrített levegő a dugattyúnak másik végére átexpandálhasson. így aztán a szívó hatás közvetlenül a lökettel kezdődik. A jelen találmány alapgondolata már most abban áll, hogy az ily levegőnek szállítására szolgáló ikergőzszivattyúk dugattyúi ugrásszerű mozgásának megakadályozására a szivattyú dugattyújának megterheltetését az egész löket alatt egyenletessé tesszük. Ezt az által érhetjük el, hogy a dugattyút a nyomó oldalon a löket kezdetétől fogva körülbelül akkora nyomásnak vetjük alá, mint a mekkora a tartálynyomás. Ezen nyomást czélszerűen azon pillanatban bocsájtjuk a szivattyúhengerbe, melyben a dugattyú löketének végén van, a mit pedig egyszerűen az által érünk el. hogy a nyomó vezetéket a szivattyúhengernek azon végével kötjük össze, mely felé a dugattyú épen mozogni készül. Az ez által elért hatást legczélszerübben a káros térben uralkodó feszültségnek megsemmisítése által akként mozdíthatjuk elő, hogy a nyomásnak közvetlenül a tartályból a hengerbe való említett bebocsájtása előtt, a két hengervéget egymással összekötjük, mivel csakis ezen segédberendezés által, mely a löket kezdete előtt létesíti a szívási feszültséget a dugattyú mögött, lesz a dugattyú megterheltetése az egész löket alatt változatlan. Ezen segédberendezés ezenkívül még azon előnnyel is jár, hogy azon esetben. ha tényleg löketrövídülés következnék is be, a dugattyú mögött a szívási feszültségnek a löket kezdete előtt való előidézése legalább azt eredményezi, hogy a szivattyú munkateljesítménye nem szűnik meg teljesen. A nyomás kiegyenlítésére szolgáló és a két hengervég között lévő csatornának nyitására és zárására, és az egyik és másik végnek a nyomócsővel való váltakozó összekötésére számos tolattyúelrendezés áll rendelkezésünkre. A jelen leírásban oly specziális elrendezést javasolunk, melynél a nyomóvezetéknek az egyik illetőleg a másik hengervéggel való összeköttetését a közönséges szívó- és nyomócsatornák közvetítik és melynél a kiegyenlítő-csatorna zárása és nyitása ugyanazon tolattyú által foganatosíttatik, mely a szivó- és nyomó-csatornákat szolgálja ki. Határozottan megjegyzendő azonban, hogy a jelen találmány, a mennyire az a dugattyú