12746. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású ikergőzszivattyú levegő és egyéb gázok számára

Megjelent, 18í>8, évi október lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIIIAS 12746. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Közvetlen hatású ikergó'zszivattyú levegő és egyéb gázok számára. WORTHINGTON KÁROLY CAMPBELL MÉRNÖK IRVINGTONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 14-ike. A jelen találmány tárgyát oly szivattyú levegőnek és egyéb gázoknak ritkítására vagy sűrítésére, mely henger által minden forgattyúszerkezet és lendítő kerék közreműködése nélkül hajtatik, mely tehát közvetlen hatású gőzszivattyú gyanánt, még pedig a jelen esetben ikergőzszivattyú gyanánt van szerkesztve. Oly vákuumszivattyúknál és kompresszoroknál, melyek forgattyú és lendítőkerék által hajtatnak, az utóbbi a dugattyú löketének minden állásában az ennek megfelelő viszonylagos sebességet biztosítja, mivel az erőfölösleg a löket kezdetétől azon pillanatig, melyben a levegő a nyomó oldalon legnagyobb feszültségét (vákuumszivattyúknál a légköri nyomást, sűrítő szivattyúknál pedig a tartályban lévő nyomást) elérte, a löket második részében való felhasználás czéljából a lendítőkerékben felhalmoztatik. A közvetlen hatású gőzszivattyúk gyanánt foganatosított légszivattyúknál ily kiegyenlítő szerkezet hiányzik, a gőzdugattyú és szivattyú-dugattyú tehát a rájuk ható folyadéknyomásoknak megfelelően szabadon mozoghatnak és ennélfogva a löketnek első részét, a levegő legnagyobb feszültségének eléréséig ugrásszerűen fogják megtenni és ezen rész a löketnek annál nagyobb része lesz, mennél nagyobb a levegő legnagyobb feszültségének és a szívó nyomásnak hányadosa, gyakran tehát több a löket felénél és bizonyos körülmények között csaknem az egész löketet is megközelíti. Közvetlen hatású vákuumszivattyúknál és kompresszoroknál a dugattyú mozgásának ezen egyenlőtlensége a szelepek csapkodását és az összes mozgó részeknek rázkodtatását vonja maga után, a miért is már gyakran megkisérlették, hogy a dugattyúrúdra légütközőt szereljenek vagy szivattyút csatoljanak. A közvetlen hatású, Worthington rendszerű, duplex-szivattyúknak is nevezett ikergőzszivattyúknál, melyeknél az egyik szivattyú gőzhengerének vezényműve, a másik szivattyú segélyével működtetik, az egyik szivattyú két dugattyújának lökete nem esik össze a másik szivattyú dugattyúlöketével, hanem a gőzbebocsájtás, tehát a löket az egyik szivattyúnál csendesen közvetlenül azután kezdődik, mikor a másik szivattyú löketének felét már megtette. Ha tehát a két dugattyú löketének jelentékeny részét ugrásszerű mozgással teszi meg, a másik szivattyúnak gőztolattyúja kelleténél korábban nyit, különösen azért, mivel az első szivattyú dugattyújának ugrásszerű moz-