12675. lajstromszámú szabadalom • Újítások ellenőrző zárakon vasúti teherjárművek számára
— 2 — szögével a zárszekrényben forgathatóan ágyazott A becsappanó kilincs az által tartatik meg záróállásában, hogy a b rúgó hatása alatt álló B zárretesz b1 toldatával a becsappanó borongnak a1 hézagolásába nyúl. A nyitást a c csapszögével a B retesz megfelelő nyílásába nyúló, a zárszekrényen forgathatóan ágyazott C emeltyű foganasítja, mely a D emeltyű hatása alatt áll. Ezen D emeltyű szilárdan van a zárszekrényen átjáró d tengelyre erősítve, mely egyszersmind az e kulcslyukon (4. ábra) bedugandó E kulcsnak (10. ábra) tövisét képezi. Ezen d tengelyen a vele szilárdan összekötött dl bütyök van elrendezve, melynek 1 toldatára a kulcsnak e1 szakálla hat, midőn a kulcsot a kulcslyukba dugjuk és megforgatjuk. A zárszekrény mellső részén a lemezalakú F jegytartó van eltolhatóan elrendezve (3. és 5. ábrák), mely az f jegyet tartja. Ezen F tartó f1 csapszögével a zárszekrény falának egy hasítékán átjár, mely fal mögött ezen csapszögre az /'2 rúgó hat. Ez által az F tartó a zárszekrényben megemelt állásban tartatik és az ellenőrzési jegy az üveggel födött f* nyíláson át (4. és 5. ábrák) látható. Hogy a zár nyittatását az ellenőrzési jegynek látható megsérüléséről fölismerhessük, a kulcs tövisén, illetve a d tengelyen az f4 kés lazán forgatható, mely a zárretesz nyitásakor a kulcsnak szakálla által az ellenőrzési jegy fölött elmozgattatik. A zárszekrényben a g csapszög körül a g1 rúd által összekötött G ajtó forgatható, mely az A horog záróállásánál a zárszekrényt a tartó alatt elzárja. Hogy az F tartónak a zárszekrényből való kilépését az ellenőrzési jegy kicserélhetése czéljából lehetővé tegyük, a tartónak f1 csapszögére az A horognak a forgási tengelyén lazán elrendezett H emeltyű hat, mely egy az a tengellyel konczentrikus, szegmentszerű hézagolásal bír, melybe az a tengelynek aa csapszöge benyúl. A zárnyittatáskor a folyamat a következő : Az e kulcslyukba bedugott E kulcs e1 szakállával az /'4 kés agyának 2 hézagolásába nyúl (3. ábra). A kulcsnak az x nyíl irányában (1. és 3. ábrák) való forgatásánál az fl kés előbb az f ellenőrzési jegy fölött tovamozog és a jegyből egy vékony szeletet kivág. A kulcs további forgattatásánál a kulcsszakáll a d1 bütyköt 1 toldatán megfogja és magával forgatja; ez által a D emeltyű és így a C emeltyű is ellendíttetik és a B zárretesz a 7. ábrában föltűntetett állásba liuzatik, a mikor is a horgot fölfelé lendíthetjük, illetve nyithatjuk. Az A horognak ezen mozgásánál annak as exczentere a zárreteszt a 8. ábrában látható szélső állásába tolja. A becsappanó horog kiiendíttetéséből leírt útja utolsó részében a H emeltyű, az a2 csapszögnek a szegmentszerű hézagoláshoz való érésekor, a csapszöggel együtt forgattatik, a mikor is az ajtó kinyittatik és a tartó annyira tolatik ki a zárszekrényből (3. ábra), hogy az ellenőrzési jegyet kicserélhetjük. Hogy a zárat ismét záróállásába hozzuk, a kulcsot visszafordítjuk és kihúzzuk, ujabb jegyet teszünk be és azután az A horgot átfektetjük, mi által a zárószerkezetnek öszszes részei önműködőlég előbbi állásukba visszavezettetnek. A 8. ábrában bemutatott állásnál a zárretesz-szerkezetet az által hozhatjuk a horogra nézve hatástalan állásba, hogy a D emeltyűt a kulccsal a (3 nyíl irányában annyira ellendítjük, míg annak 3 vége a C emeltyűnek 4 toldata mögé fekszik. A D emeltyűnek ezen ellendíttetése a d1 bütykön elrendezett 5 toldat által van lehetővé téve (3. ábra), melyre a kulcsszakáll hat. A d tengelynek és a vele összekötött részeknek szabad mozgása eközben a d1 bütyökre és az p késre nyomást gyakorló ruganyos d2 görgő által megakadályoztatik. Ha a zárretesz mechanizmusának rögzíttetését meg akarjuk szüntetni, akkor a kulcsot előbbeni állásában vissza kell forgatnunk. Hogy fölismerjük, vájjon a B zárretesz az A horognak zárt állásánál zárt vagy
