12617. lajstromszámú szabadalom • Kerékpárfék
Megjelent 1898. évi október hó 8-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12617. szám. XX/c. OSZTÁLY. Kerékpár-fék. SCHORSCH PÉTER HAJÓÉPÍTŐ KRAMELBEN ÉS ULLRICH FERENCZ KOVÁCS AUSSIGBAN. A. szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 17-ike Az eddigi kerékpárfékek többnyire az első kerékre hátnak. Az elv e fékeknél az. hogy a kormányrúdnál működésbe hozható emelőbe ágyazott két fékpofa az első kerék pneumatikus abroncsához szoríttatik. Eltekintve attól, hogy a fékpofák és a pneumatikus abroncs egymáson való súrlódása következtében az utóbbi igen nagy mértékben kopik, a fékezés eme módjánál az a hátrány tapasztalható, hogy a féket az előrebukás veszélye nélkül nem működtethetjük hirtelen és egyszerre, továbbá, hogy az energikus fékezéshez nagy nyomás szükséges. A jelen találmány tárgyát képező kerékpárfék megszünteti a jelzett hátrányokat az által, hogy a hátsó kerék, illetve ennek tengelye fékeztetik, a mi által a kerékpározó abba a helyzetbe jut, hogy szükség esetén hirtelen, pillanatnyilag fékezzen. A mellékelt rajz a találmány tárgyát az 1. ábrában homloknézetben tünteti föl (működésen kívüli helyzetben), a 2. ábra ugyanazon nézetben fékezés közben, a 3. ábra metszet az 1. ábra 1—1 vonala szerint, a 4. ábra metszet az 1. ábra 2—2 vonala szerint, az 5. ábra metszet a 2. ábra 3—3 vonala szerint, a 6. ábra a fék alkalmazását mutatja valamely kerékpáron. A mint a rajzból láthatjuk, az új fék lényegileg abban áll, hogy a kerékpár hátsó tengelyén magán, vagy egy erre ékelt tokban, rúgós fékpofák alkalmaztatnak, melyeket a kormányrúdnál működtethető vonórúd- és emelő-mechanizmus akkép hoz működésbe, hogy e fékpofák a hátsó tengelyre s illetőleg az említett tok gyűrűs eresztékére nyomást gyakorolnak s ezzel a kerékpárt fékezik. A mellékelt rajzban példaképen oly kiviteli forma van föltűntetve, melynél a fékpofák az a hátsó tengelyre ékelt b tokba vannak helyezve. Az utóbbinak c eresztékében vannak az s korongon megerősített e csapokon a d1 hasítékkal bíró d rúgós fékpofák elrendezve, melyeknek kétrészű mellső végük kiszélesbíthetők, a minek következtében ezek a c ereszték kiilsű és belső gyűrűjére nyomást gyakorolnak. A féksaruk eme működése például akkép idézhető elő, hogy e pofák végei elliptikusan vannak kivágva, mely kivágásba az f elliptikus korongok nyúlnak be. Ezek a korongok a g csapszöggel vannak szilárdan kapcsolva, mely
