12611. lajstromszámú szabadalom • Újítások Bunsenlángzókon

Megjelent 1898. évi október hó 8-án. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI IgM HIVATAL SZABADALMI LELRÁS 12611. szám. II/d. OSZTÁLY. Újítások Bunsen-lángzókon. DENAYROUZE LAJOS MÉRNÖK NEUILLYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 28-ika. Feltaláló mindig arra törekedett, hogy az izzó harisnya belsejébe mindinkább egyszerűsített eszközök segélyével vezessen be a még tökéletlenül keverődött gázkeverékbe friss levegőt, mely a kellő keverési arányt létesítette és mely a keveréknek a legalkalmasabb sebességet kölcsönözte, miáltal a harisnyának maximális világító hatását idézte elő. A helyett, hogy a levegőnek a harisnya alá való áramoltatását szívással vagy a harisnya alá való befuvatással vagy hosszú vagy rövid lyukasztott vagy nem lyukasztott kürtővel idézze elő, föltaláló a következő eljárást alkalmazza, mely a harisnyának új elrendezésén és egyidejűleg azon módon alapszik, mely szerint az égési keverék az izzó harisnyának külső és belső fölületeit bevonja. A helyett, hogy a friss levegőt egyszerűen a harisnyának alsó nyitott alapfölületén át vagy ezen harisnya körül és azonkívül áramoltatnók be, a jelen találmány szerint a külső levegőt a harisnyán keresztül, annak egész fölületén vezetjük be finom sugarak alakjában. Föltaláló a közönséges Auer-féle harisnyában lyukakat rendez el (lásd a mellékelt rajznak 1. ábráját), miáltal kis és közepes nyomásoknál a világító erőnek igen lényeges növekedését éri el. Bizonyos előnnyel jár. ha a nyílás-köröket a harisnya fölső vége fölé kisebbítjük vagy nagyobbítjuk. A külső levegő, mely a harisnyának ezen lyukasztásain át beáramlik és mely a levegőből és a gázból a harisnya alatt képződő keverékkel egyesül, a harisnyát alkotó egyes fonalaknak izzását növeli, mely izzásnak maximuma azon pontokon konstatálható, melyeken a kétféle gázsugarak egymásra találnak. Ezen okból a föltaláló a harisnyának egész és pedig úgy belső, mint külső fölületén szabályos érintkezést tart fönn az izzófonalak és a gázból és levegőből álló két sugár között, mely utóbbiak közül a külső fölös oxigént is tartalmaz. Ezen czélra a lángzót akként rendezzük el, amint ezt a mellékelt rajznak 2. ábrája függélyes metszetben és 3. ábrája nézetben láttatja. A Bunzen-féle hengeres lángzó által a levegő beszivása által levegőből és gázból alkotott keverék a lángzó fölött elrendezett aránylag magas E kamrába áramol. Ezen kamrának kibocsátó nyílása a helyett, hogy köralakú keresztmetszettel bírna és fémes szövettel volna ellátva, két gyűrűs 0