12611. lajstromszámú szabadalom • Újítások Bunsenlángzókon
és P nyílás által van képezve, melyeknek szélei egymáshoz közel vannak elrendezve és melyeknek egyike a zárt F tölcsér és a zárt G gyűrű között, másika pedig ezen zárt G gyűrű és az E kamrának külső fala között van elrendezve. A Bunzen-féle lángzóból kiáramló, levegőből és gázból álló keverék két részre oszlik, melyeknek egyike az E kamrának egyik kiömlési nyílását képező, külső gyűrűs nyíláson át áramol az A üvegkürtő által alkotott keverő kamrába. Ezen kamrába a rövid A üvegkürtő által beszívott külső levegőáram alúl hatol be. melynek átmérője egy helyen akként van szűkítve, hogy az az áramló gázokat a B bél felé tereli. Az iivegkiirtő ezen szűkítés fölött hengeres, míg a levegőből és gázból képezett keverék, mely a gyűrűs nyílásokból kiáramlik a kerülettől, a közép tengely felé összeszoríttatik. Ha a keveréknek a két konczentrikus, gyűrűs nyílásból kiáramló oszlopait elválasztó G belső zárt gyűrűbe izzó harisnyát helyezünk el, akkor a gázkeverék pontosan a harisnyának belső és külső föliiletén húzódik végig. Az üvegkürtő ekkor levegőt szív be, mely a harisnyának külső föliiletén végig húzódó keverék áramlási sebességét gyorsítja és mely a keverékből képezett azon egész burkolatnak a kívánt mennyiségű fölös oxigént és a megfelelő sebességet kölcsönzi, mely burkolatban a harisnya úgyszólva alá van merülve. A harisnyának minden fonala e szerint úgy kívül, mint belül köröskörül úgyszólván kitűnő kompositióju keverék által van elszigetelve, úgy hogy ennek következtében igen erős világítási hatás jön létre. A kettős hatású, levegőből és gázból álló jó keveréknek az izzóharisnyának mindkét felületére gyakorolt ezen hatását különbözőképen módosíthatjuk, a szerint, a mint a keveréknek belső oszlopát teltté, vagyis gyűrűssé és üi'össé tesszük. Ezen utóbbi módosítást irtuk le az eddigiekben. A 4., 5. és 6-ik ábrák telt czentrális oszloppal bíró elrendezést mutatnak nézetben, függélyes és vízszintes metszetben. Az E kamrán ejtett egyedüli módosítás az S szerkezeti résznek elrendezésében áll. mely a tágított C C1 kamra belsejében az eredetileg a Bunsen-féle lángzó által képezett keverékáramot két oszlopra osztja. A külső levegő a t csöveken keresztül bocsáttatik be, melyek az S részbe torkolnak ; az üveghenger által beszívott ezen levegő a két I I1 és N Nl keverékoszlop között száll föl, ezeket elégése közben hatásosabbá teszi és azok sebességét gyorsítja, A C rész, mely a C C1 keverési kamrának fölső részét elfödi, az S résznek külső szélével gyűrűs kibocsátó nyílást képez, mely a külső N N1 keverék áramot kibocsátja. A belső keverékoszlopot kiáramoltató nyílásnak a diaphragmája lyukasztott lemezből áll, melynek lyukai a kellő sebesség elérésére megfelelően vannak méretezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önmaga keverő, kettős hatású lángzó, jellemezve azáltal, hogy a B harisnya külső fölületének összes pontjai maximális hatásnak megfelelően levegőből és gázból bensőleg elegyedett keverék által vannak körülvéve, mely gázburkolat alkalmas magasságú E keverési kamrából áramlik ki, melynek fölső része semmiféle fémes szövetet nem hord és mely egyedül két, P és 0 gyűrűs nyílással bír, melyeknek egyike P, a keveréket a bél külsején vezeti végig, ahol egyidejűleg egy befelé szűkülő A üveghenger a keveréknek külső burkolatát hosszában légköri levegővel összeszorítja, hogy emez és annak sebességét növelje (1—3. ábrák). 2. Az 1. alatt jellemzett lángzónak egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a Bunsen-féle lángzóból kiáramló gáz- és levegő-keveréknek belső 1 I1 oszlopa és külső N N1 gyűrűje között egy gyűrűs levegőréteg száll föl (4—6. ábrák). 3. Az 1. és 2. alatt jellemzett lángzónak
