12608. lajstromszámú szabadalom • Előre és hátrafelé hajtható hosszirányú mozgást végző hajócskával bíró varrógép

— 2 felelő irányban mozgatja. Az exczenterrel mereven az f mozgatókar van kapcsolva, mely oly ezélból, hogy a tű és a hajócska mozgása között lévő törvényszerűség mindkét értelmű mozgásnál fönmaradjon, egy bizonyos szélességű. Az exczentertől és a mozgatókartól függetlenül az a tengely végén az i csavar segélyével a g exczentercsapot viselő h korongot vagy szegmentumot alkalmazzuk, de oly módon, hogy az a tengelyt anélkül lehessen forgatni, hogy a forgásban a h exczentérkorong részt venne. Hogy azonban az a tengely és a h korong között még is legyen némi kapcsolat, a h korong i csavar között egy s rúgót alkalmazunk. A h korongon a k peczket alkalmaztuk, melyre az a tengellyel és a b exczenterrel együtt forgó f mozgatókar fekszik. A g exczentercsap az I rúd segélyével az m hajócskatartóval van kapcsolva és az n hajó ide-oda mozgását közvetíti. A 4. ábrán a f mozgatókar és a h korong k peczkének a gép előre való mozgásánál elfoglalt viszonylagos helyzete látható. Ha a gépet hátrafelé akarjuk járatni, az o kézikerék hátrafelé való hajtásával a mozgatókart (3. ábrán) látható helyzetbe visszük, tehát ha a nyíl által jelzett forgás értelmében a gépet újból működésnek indítjuk, a peczek és az exczentercsap a hajócská t ismét törvényszerű módon mozgatja. A mozgatókar átállításához szükséges, hogy g exczentercsap nyugalomban legyen, ezt a p fék segélyével érjük el, melyet, mint a (4. ábrán) látható, a h korong kerületére lehet szorítani, úgy, hogy a mozgatókar átállításánál a nevezett részek nem foroghatnak, de igenis mozoghatnak a b exczenter, az e szöveteltoló és a kézikerékkel kapcsolt q tűrúd. A q tűrúd oly módon tolatik ekkor el, hogy a gép hátrafelé való hajtásánál a hajócska és tűrúd mozgása szabályszerűen menjen végbe. Ennek következtében a czérna a gép ily mozgásánál sem szakadhat el. Hogy azonban a beállítás lehetséges legyen, a mozgatókarnak teljes fordulatot végeznie nem szabad, ezért a kart bizonyos szélességűre kell készíteni. A fentebb jelzett kiviteli-módozat olyképen is módosítható, hogy a k peczket nem a h korongon, hanem az f mozgató-karon alkalmazzuk. Ebben az esetben a h korongon, mint azt a 3. illetve 4. ábrának megfelelő 5. illetve 6. ábrán látni lehet egy nem zárt, konczentrikus, gyűrűs hornyot fllkr.'n.v zunk, melybe a k peczelo ,, ,,.„ih. A gyűrűs horonyban oly módon alkalmazzuk az azt megszakító hidat, hogy a peczek a gépnek az egyik irányban való járatásánál a hid egyik, a másik irányban való járatásánál pedig a hid másik oldalára feküdjö* , mint az az 5. és 6. ábra összehasonlításból kitűnik. Hogy az öltést képező tagok a gép mindkét mozgásánál a kellő módon működht> senek együtt, a gyűrűs hornyot megszakító hidat úgy mint előbb a mozgató-kart, elég szélesre kell készíteni. A /» korong és az a tengely között lévő, az i csavar segélyével létesített kapcsolat mnt az a (7. ábrából) kitűnik — az s rúgó elhagyásával is létesíthető, de ekkor a p fék is elmaradhat. Ha az s rúgót és a p féket elhagyjuk, a gép üzeme lényegesen megkönnyebbül, de minthogy a hajócskát hajtó exczentercsap a szövetet eltoló exczenterrel nincs kényszer útján kapcsolva, az exczentercsapot viselő h korong, az l liajtórúd, ás «» ha\Káka tartó és az 11 hajócska által képezed szabadon lengő tömegek elősietnek, mi .i gyors varrásnál kellemetlen ütéseket idéz elő. A szabadon mozgó őszek elősietése akkor áll be, ha az exczentercsapot viselő h korong egy bizonyos pontot, túlhaladott; mielőtt és mikor az /'hajtókar a baj^t pontot -eléri, erre ütést gyakorol. Ez az ütés 1 h korong egy fordulatánál kétszer lép föl és a gép gyors mozgásánál kellemetlen zörejt okoz. Minthogy azonban a hajócskát mozgató exczentercsap és a szöveteltolót működtető exczenter között lévő kényszer nélküli összeköttetés teszi lehetővé, hogy a gépet előre és hátrafelé járathassuk, tehát eme kapcsolatot