12535. lajstromszámú szabadalom • Gőz- és légturbina
- 2 -kekkel és az a1 burkolattal bír; ez utóbbinak egy része a szerkezet föltiintetése czéljából nincs kirajzolva. Az a1 burkolathoz egy C vezeték van olykép foglalva, hogy tartalma az a lapátkerekekbe ömlik; e C vezetékbe ugyanis két D és E befolyatócső szolgál, melyeket rézből vagy más jó hővezető fémből készült, s /' aszbesztrétegbe ágyazott F tok burkol. D cső a H szeleppel bíró és egy gőzfejlesztővel összekötött G csőbe, E cső pedig a K szeleppel ellátott és J légkompresszorral összekötött 1 csőbe nyílik. G cső D csővel g nyíláson át, 1 cső pedig E csővel i nyíláson át kapcsolódik, s úgy a /), mint az E cső ezen g és i nyílásoktól a C vezeték felé tölcsérszerűen szélesbednek. Mint a második ábrában pontozott vonalakkal van föltüntetve, a g és i nyílásoknak megszúkítése el is hagyható, s ekkor E cső oly széles lesz, mint I cső, D cső pedig szűkebb lesz ugyan, de csaknem teljes hosszában egyenlő széles marad. J egy használatos szerkezetű levegőfujtató, melyet a B tengelyre szerelt b szíjdobon futó l szíj hajt; a turbinakerék forgását pedig a B tengelyre szerelt b1 szíjdobon futó m szíj segélyével közölhetjük a hajtandó gépezettel. A turbinakerék megindítását a H szelepen át a C vezetékbe bocsátott gőz által is eszközölhetjük, de sokkal előnyösebb a kereket n szelepen és az a keréklapátokba torkoló o csövön átbocsátott gőz segélyével megindítani; a mint a kerék megindult, n szelepet elzárjuk és H és K szelepeket megnyitjuk. A komprimált levegő ekkor I csövön és ( nyíláson át E csőbe kerül, hol sebessége folytonos kiterjedése folytán állandóan növekedik, a mit E csőnek és F toknak a D csövön átáramló gőz folytán föllépő fölmelegedése még fokoz. A gyorsan áramló levegő ily módon C vezetéken áthalad, hol az időközben a G csövön, g nyíláson és D csövön át szintén C vezetékbe jutott, a folytonos kiterjedése folytán, állandóan gyorsuló sebességgel bíró gőzzel keverődve. fölmelegíttetik s kiterjesztetik, úgy, hogy ez által a keréklapátokba iitköződő gőz- és légsugár sebessége és eleven ereje növekszik, a mi által a turbinakerék erőteljes forgatása jön létre. A gőznek levegővel való keverődése kettős hatást eredményez. A gőz ugyanis a levegőáramnak eleven erejét saját, molekuláinak mozgásában rejlő, eleven erejével növeli, továbbá pedig a levegőnek teljes melegségét átadja, a mi által, gyorsítván a levegőrészecskék sebességét, szintén ezek eleven erejét nagyítja, mely erők összege hat a turbinakerékre. A levegőt külső hőforrás segélyével is fölmelegíthetjük. akár F tokot melegítve, akár valamely más légfűtőmódot alkalmazva, de a gőzsugárnak bevezetését czélszerűbbnek találjuk. A levegőnek befuvatása azért előnyös, mert így mindig elég levegőfölösleg áll rendelkezésünkre, melynek fölmelegítésére a gőz melegsége fölhasználható, továbbá azért, mert a levegő befuvatása vagy benyomatása folytán már bizonyos sebességgel bír, mely, mint említve volt, föl -melegedése folytán, még lényegesen növekszik. A befutott levegő nyomását, elég nagy fujtató alkalmazása által, i nyílásnál tetszés szerint növelhetjük, de előnyösebb, ha a levegő nyomása nem nagyobb a gőz nyomásánál, mely utóbbi 18 atmoszférát ne haladjon túl; ezen alacsony nyomás a kazánnak kímélését teszi lehetővé, s a hajtásra mégis elegendő. Nyomás alatt álló levegő használatával még azon előny jár, hogy a levegő kiterjedése lehűl, s így a gőz melegségének nagyobb része alakulhat át sebességgé aztán forgásmomentummá, s végül munkává. Ezáltal a turbinakerékbe belépő gőz és az abból kilépő légkeverék hőmérsékkülönbözete növekedvén, a munkára átalakuló hőmennyiség is növekedik, a mi által a turbina hatásfoka emelkedik. A 3. és 4. ábrák találmányunk egy módosított, s az első kivitelre is könnyen alkalmazható kivitelét mutatják, melynél a C vezeték tölcsérszerűen kiszélesedik, s így az áthaladó lég- és gőzkeverék mozgása folyton lassúdó lesz. Ezen elrendezésnél az 1 cső Q fujtatóba torkol, melyet B tengelyről vagy valamely más módon hajtunk. D
