12272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés laza darabok, szemcsés vagy rostos anyagok szárítására

Megjelent 1898. évi szeptember hó 9-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 12272. szám. XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezések laza, darabos, szemcsés vagy rostos anyagok szárítására. OLSCHEWSKY VILMOS BÁNYÁSZMÉRNÖK BERLINBENA szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 17-ike. Jelen találmány tárgya egy eljárás és készülék darabos, szemcsés vagy rostos anyagoknak mesterségesen melegített levegő vagy a nem melegített külső levegő segélyével történő szárítására. A mikor a szárító levegő a szárítótéren átáramlik, melegét el fogja veszteni, minek oka az, hogy a szárítandó anyagot felmelegíti, az abban levő vizet elpárologtatja. Az így lehűlő levegő a szárítótérben való továbbhaladása közben egyúttal nedvességet is vesz fel. Minél hidegebb és nedvesebb lett azonban, annál kevésbé alkalmas a további szárításra. Ha a levegő nedvességgel telítve van, tehát ha a gőzök a harmatpontot elérték és ha a harmatpontnak megfelelő hőmérséklet nagyobb mint a szárítandó anyag hőmérséklete, akkor a levegő a helyett, hogy az anyagot szárítaná, csapadék-víz keletkezése által nedvesíti azt s így ép az ellenkezőjét érjük el annak, mit tulajdonképen elérni akarunk. Ezen hátrányok elhárítása czéljából a jelen találmány szerint a szárítótéren átáramló szárítólevegő-áramhoz egymástól bizonyos távolságban levő nyílásokon meleg levegőt vezetünk, a mi által a szárító levegő alászállott hőfoka újból emeltetik. Ha pl. a szárítótérbe beáramlott 35° hőmérsékletű szárítólevegő a száritótérben 18°-ra liiilt le és ha a gőzök ezen hőmérsékletnél harmatpontjukat elérték, szárítókészülék mint szárító tovább nem szerepel. Ha azonban ekkor a szárítólevegőhöz meleg levegőt vezetünk, és ezzel 30°-ra és még magasabb hőmérsékletre felmelegítjük, újból visszanyeri szárító képességét. Ha a hideg és meleg levegő keveréke ismét lehűlt, pl. 20°-ra, meleg levegő hozzávegyítése által hőfokát újból 30°-ra és még magasabb hőmérsékletre emelhetjük. E mellett a bevezetendő meleglevegő mennyiségének szabályozása által az is elérhető, hogy a szárító levegő hőmérséklete annál nagyobb lesz. minél tovább halad előre a szárító térben, és ily módon még oly anyagok is kiszáríthatók, melyek előzetes kezelés útján, nedvességük legnagyobb részét már elveszítették. A szárítólevegő a szárítótéren át az ennek végében alkalmazható exhaustor segélyével vagy pedig egy kürtő természetes húzata útján szívatható be, a forró levegő pedig egy fúvómű, ventilátor vagy nyomószivattyú segélyével vezethető a szárítólevegőhöz, avagy a szóban levő mindkét czélra szívóvagy nyomó készülékek alkalmazhatók. A már kihasznált nedvességgel telített levegő közvetlenül, vagy pedig egy csőrendszeren vezethető a szabadba, hogy a vízgőz rejtett melegét visszanyerjük. A mellékelt rajz több szárító-berendezé-