12272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés laza darabok, szemcsés vagy rostos anyagok szárítására
2 — sen mutatja be példaképen, hogy vihető ki a találmány tárgyát képező eljárás, mely szerint a szárító levegőhöz meleg levegőt keverünk. A csatolt rajzlapon : az 1. ábra egy hosszúra nyúlt alakkal bíró szárítótér függélyes, a 2. ábra vízszintes hosszmetszete, a 3. ábra akna-alakú szárító-berendezés függélyes metszete, a 4. ábra ugyancsak függélyes metszet, de a 3. ábrán síkjára merőleges sík szerint. Az 5. ábra egy csatorna-alakú szárítóberendezés függélyes, a 6. ábra vízszintes metszete, melynél a metszéssíkok különböző magasságban vannak vezetve. A 7_, ábra egy nagyobb, egymás mellett levő kamarákból összeállított szárító-berendezés függélyes, a 8. ábra vízszintes hosszmetszete, a í). ábra egy tágas cső alakjában kiképezett szárító berendezés hosszmetszete a 10. ábra keresztmetszete. Az 1. ábra egy hosszura nyúló A szárítótér alakjában kiképezett szárító-berendezést ábrázol, mely szárítótérben a szárítandó anyagok Ci állványokon fekiisznek. A szárítótér több H választófal segélyével több kamarára van osztva, a választófalak alsó részén S1 nyílások vannak kivágva. Feltesszük pl., hogy frissen formázott agyagáruk szárításáról van szó és hogy az ezek égetésére szolgáló B égető kemencze fölső részében I csatornák vannak alkalmazva, melyeken a külső levegő áramlik át, úgy hogy a levegő a falazat magas hőmérséklete következtében felmelegedve jut a vezetéken át a szárítótérbe. (L. az 1. ábrát jobbról). A szárítótér hosszú oldalán alkalmazott K csatorna meleg levegő bevezetésére szolgál, a levegő mozgatására egy I' ventilátor van alkalmazva. Ezen K csatornából az N közfalak előtt Kl mellékcsatornák ágaznak el, melyek a főcsatornára merőlegesek ós azzal födelén levő nyílások útján állanak összeköttetésben. A szárító-csatorna végében egy külön R tér van egy E exhaustor fölvételére. Az egyes K1 mellékcsatoniák i tolóajtókkal vannak ellátva. Az E exhaustor hatása alatt beáramló szárító-levegőhöz, még mielőtt a szárítótér első kamaráját elhagyná, a K1 ínellékcsatornában i tolóajtó által szabályozott mennyiségű forró levegő vezettetik, mely levegő az első kamarából kitóduló szárító-levegővel, ennek az S választófalban levő S1 nyílásokon való áthaladása közben keverődik. A szárító-levegőnek a második kamarából a harmadikba való átáramlása közben a második K1 mellékcsatornából ismét meleg levegő vezettetik a szárító-levegőhöz és evvel a második S közfalban levő S1 nyílásokban keverődik és így tovább. Az exhaustor végre a már kihasznált levegőt a szabadba vezeti. A 7. és 8. ábrák szárító-berendezést tüntetnek fel, mely egymás mellett elhelyezett nagyobb A1 A1 kamarákból áll. A kamarák nagyobb szélességének megfelelően a berendezésnél a forrólég levezetésére szolgáló K1 mellékcsatornáktól derékszög alatt még további K3 mellékcsatornák ágaznak el, melyek födelükben levő f nyílásokon át vannak a kamarával összeköttetésben. Az egyes K2 mellékcsatornák i tolók segélyével zárhatók el. A szárítandó anyagok itt állványokban egy átlyukasztott és a forró-lég átáramlását megengedő Z közbenső fenékre fektetketők. A szárító-levegő a kamarák mellső falában levő XJ nyílásokon át áramlik be. A kihasznált levegő az A1 kamarák mögött elhelyezett R gyűjtőtérbe és ebből az E exhaustorba vonúl. A 3. és 4. ábrák további példa gyanánt egy aknaszerű szárító-berendezést tüntetnek föl. melynél szemes egymás fölött fekvő anyag, pl. maláta, vagy rostos anyag, pl. gyapjú D cserényeken van elhelyezve. Föltételeztük. hogy a külső levegőt fölülről lefelé az E exhaustor szívja be, míg a forrólég egy V ventilátor közvetítésével a függélyes AT csatornákban az aknafalazatban fölfelé áramlik, és /' tolók segélyével szabályozható Kl csatornákon át a J) cserények által képezett rekeszekbe vezettetik, a mikor is az E exhaustor hatása következtében a szárítandó anyagon keresztül lefelé áramlik, miközben részint a szárítandó anyag fölött, részint pedig az alatt a szárító-levegővel összekeveredik.
