12222. lajstromszámú szabadalom • Újítások sűrített léggel működtetett fékrendszereken

A 6. ábra a szivattyú-szabályozóban elrendezett szelepnek részletrajza, mely ezen szelep által befolyásolt ny lásoknak kölcsönös helyzetét láttatja. A 7. ábra baloldala metszet az 1. ábrá- | nak 8—8 vonala szerint felülről nézve, jobb oldala metszet az 5. ábrának 7—7 vonala szerint. Ugyanazon betűk az összes ábrákban azonos alkatrészeket jelölnek. A mint látható, a szerkezet lényegében az A tartályból (t. ábra), a B tápszelepszerkezetből, a C szabályozó-szerkezetből, a I) szivattyúból és az azt működtető szerkezetből, valamint az E fékhengerből áll. A B tápszelep-szerkezet előnyösen a c szelepházból és a d alaplemezből alkotott b szelepkamrát (2. ábra), az e dugattyút, az f dugattyúrudat, a g szelepet, az fi? fékhengerbe torkoló h nyílást, a C szabályozóba torkoló i nyílást tartalmazza és az F cső által van az A tartállyal összekötve (1. ábra). A C szabályozó-készülék (5. ábra) az m dugattyút tartalmazó le szelepházból és az / födélből, az ürös n szeleprúdból, az o rugóból, a p szelepből, a g födéllel ellátott G compound-hengjerből, az r. s dugattyúkból, az ezen dugattyúkat összekötő t rúdból, a levegőt a j szelepkamrából a tágasabb v hengerbe bocsátó u nyílásból, az ezen hengert kifuvató w nyílásból (6. ábra), a szűkebb y hengerből kiinduló x csatornából, a 2 segédkamrát alkotó z z szekrényből, mely a j j csatornán át a j kamrával közlekedik és az a kifúvó nyílással bír, továbbá a D szivattyúnak I kamrájához vezető // csőből áll (7. ábra). A D szivattyú bármely alkalmas berendezésű lehet és a K bebocsájtó szelepekkel bir, melyek egyike a 7. ábrán metszetben látható. A K szelep alatt a J dugattyú, az utóbbi alatt pedig az 1 kamra van elrendezve, mely a h csövön át az a kifuvó nyílással közlekedik. Az s s rúgó a J dugattyút alsó állásában igyekszik megtartani. A D szivattyú az L csővön át levegőt szállít az A tartályba (1. ábra) és az alkalmas szerkezetű M kapcsolás segélyével működésbe hozható és *ázon kívül helyezhető. Az E fékhenger szintén megfelelő ismeretes berendezéssel bir, a szokásos i módon dugattyúval van ellátva és a táp| szelep-szerkezetnek h nyílásával az N csövön át közlekedik. A szivattyút, működtető szerkezetével a P emelty ű segélyével hozhatjuk kapcsolatba, mely emeltyű végeinek egyikével a Q oszlophoz van erősítve és másik végén a t dugattyúrúddal van összekötve (5. ábra). A P emeltyű alkalmas részén gyűrűvé van kiképezve, mellyel az az M kapcsolásnak két körülfutó karimával ellátott R tagját körülfogja ábra). Midőn a t dugattyúrúd ideoda jár, az említett emeltyű csapja körül lengésbe hozatik és ezáltal az 11 tagot a kapcsolásnak M tagjával összeköttetésbe hozza vagy abból kikapcsolja. A rajzban az v és s dugattyúk és a P emeltyű oly állásban van, melyben a szivattyút működtető szerkezet kikapcsoltatik. Az y henger az A tartállyal állandó öszszeköttetésben áll (5. ábra), úgy hogy az utóbbiban uralkodó nyomás állandóan hat a kisebb r dugattyúra. A nagyobb v henger a j szelepkamrával az u nyíláson át közlekedik. mely a p szelep által nyíttatik és záratik; az utóbbi egyszersmind a w kifuvató nyílást, valamint a levegőt a j szelepkamrából a z segédkamrába bebocsájtó j j csatornákat és a z segédkamrának a H vezetékbe torkoló a kifuvató nyílását is ellenőrzi. Az r és s dugattyúk átmérőjének különböző nagysága folytán, a dugattyúk, midőn nyomás alatt álló levegőt bocsátunk a v hengerbe, balra mozognak, miáltal a szivattyút működtető szerkezet kikapcsoltatik; hasonlóan világos, hogy, midőn a levegő a v hengerből kifuvatik, a szivattyút működtető szerkezet ismét kapcsolásba hozatik, a mennyiben az A tartályban uralkodó nyomás, a mint említettük, állandó behatással van az r dugattyúra. Az ürös n rúd egyrészt az említett p szeleppel és az m dugattyúval van összekötve és a benne elrendezett o rúgó által állandóan jobbra szoríttatik, miáltal a p szelepet