12063. lajstromszámú szabadalom • Újítás vízcsöves kazánokon

Megjelent 1898. évi augusztus hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 12068. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Újítás vízcsöves kazánokon. JOS. PAUKER & SOHN CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 4-ike. A jelen találmány tárgyát képező újítások vízcsöves kazánokon lényegükben abban állanak, hogy a kazánt válaszfalak által több kisebb, külön áramlatokkal bíró szakaszra osztjuk föl, miáltal elérjük, hogy nagyobb kazánoknál a czirkuláló vízmennyiségek egyes csősorok vagy csőcsoportokra nézve egyszerű módon, elkülönítetten és ennek következtében gyorsabban vezettetnek be és el. Ezen elrendezésnek az a czélja, hogy a kazánban, anélkül, hogy a csövek elgörbülésétől tartanunk kellene, időszakonként tetemesen növelt gőzfejlesztést foganatosíthassunk és hogy nagyobb mennyiségű kazánkőnek a tűz közelében fekvő csövekben való lerakodását megakadályozzuk. Egy további újítás abban áll, hogy ily kazánoknál a netalán alkalmazott visszavezető csövet a csőnyaláb belsejében ren-« dezzük el és fölső csősoroknak körfolyamába kapcsoljuk be. A válaszfalak akként lehetnek elrendezve, hogy vagy az ezek által létesített minden kazánszakasz önmagában zárt körülfutó áramot nyer, vagy pedig, hogy az áramló vízmennyiség kénytelen az egyes kazánszakaszokon sor szerint elkülönítetten keresztüláramlani. A mellékelt rajzokban 1., 2. és 3. ábrák, illetve a 4., 5. és 6. ábrák ezen két elrendezésnek különféle foganatosításait láttatják sematikus hosszmetszetekben. A 7. és 8. ábrák egy ezen újításokkal ellátott vízcsöves kazánnak nagyobb méretű hossz- és keresztmetszetét láttatják. A mint látható, az A és B vízkamrák, melyek a C csőnyalábot a fölső D kazánnal összekötik, valamint ez utóbbi is válaszfalakkal akként vannak fölosztva, hogy szakaszok keletkeznek, melyekben a víz elkülönítetten körülfutó áramlatokban czirkulál. Az 1. ábra szerint minden vízkamra egyegy ily a illetve b válaszfallal van ellátva, melyek oly magasságban vannak lezárva, hogy a csőnyaláb általuk két csoportra osztatik föl, melyek közül a fölső csőcsoport a két vízkamrának azon részével közlekedik, mely mindegyiküknek belső fala és a válaszfal között fekszik. A válaszfalaknak a fölső kazánba fölnyúló végei félköralakúan ki vannak vágva és a csatornaszerű d fallal vannak egymással összekötve. Ekként a vízkamrák, a csőnyaláb és a fölső kazán két egymástól elválasztott térre van fölosztva, melyekben a víz a berajzolt nyilak irányában két elkülönítetten körülfutó áramlatban czirkulál.