12063. lajstromszámú szabadalom • Újítás vízcsöves kazánokon
A 2. ábra szerint az egyik A vízkamra és a fölső kazán két, a és ax válaszfallal van fölosztva, a B vízkamra ellenben csak egy a fölső csőcsoportot az alsó csőcsoporttól elzáró b válaszfallal bír. Az a ax falak félköralakúan kivágott fölső végükön a rövid, csatornaszerü d fal által vannak összekötve, mely kétoldalt a legmagasabb vízszint fölött dx -nél a maga és a fölső kazánnak fala között nyílásokat hagy szabadon, melyen át a fölső csőcsoportban fejlesztett gőz a fölső kazánba távozhatik. A mint látható, ezen foganatosításnál is két önmagában zárt, körülfutó áramlatot létesítő kétrészű kazán van alkotva. A 3. ábrabeli foganatosítás minden kamrában két a a1 ós b bx válaszfalat láttat, melyek a fölső kazánban a d dx csatornák által vannak megfelelően összekötve és a csőnyalábot három elkülönített csoportra osztják, melyekben három elkülönített, önmagában zárt, körülfutó áramlat czirkulál. A kamrákban és a fölső kazánban lévő válaszfalak , azonban akként is rendezhetők el, hogy a czirkuláló vízmennyiségnek az egyes szakaszokon egymásután keresztül kell áramlania, úgy, hogy az előbb leírt elrendezésnél létesülő konczentrikus áramok helyett spirális áramlat keletkezik. A 4—7. ábrákban ezen második elrendezésnek több foganatosítása példája van föltüntetve; a 4. ábrában mindegyik kamra egy a fölső kazánba benyúló a és b válaszfal által föl van osztva és a fölső kazánba még két, az A és B kamra belső, illetve külső falának folytatását képező ax és b1 falak vannak beépítve. Az a1 és h falak a d csatorna által vannak egymással összekötve, mely kétoldalt a gőznek a fölső kazánba való kiáramlását megengedő dx hasítékokat hagyja szabadon; az a ax válaszfalakon az f összekötő .csőtoldat jár át. Az 5. ábrában az A kamra a fölső kazánba fölnyúló a válaszfal által, B kamra a b fal által van fölosztva; az A kamrának külső szakasza az f csőtoldat által a fölső csőcsoporttal van összekötve. A 6. ábra minden kamra számára két a a1 b hx válaszfalat és a fölső kazánban még egy harmadik «a , illetve P falat, valamint az a1 bx , illetve a3 b falakat összekötő d dx csatornákat, továbbá az a ax a3 falakon a fölső kazánban átjáró f czirkulácziós csőtoldatot láttatja. A 7. ábra végül oly foganatosítást tüntet föl, melynél a mellső A kamrának fölosztása a 2. ábrához hasonlóan van foganatosítva, a hátsó B kamrának válaszfala ellenben akként van beépítve, hogy a fölső kazán a fölső csőcsoporttal az f csőtoldaton át közlekedik. Minden esetben a víz czirkulácziója akként történik, hogy a víz a tűzhöz közelebb fekvő alsó csősorokhoz utoljára vezettetik és ennek következtében megakadályoztatik, hogy ezen csövekben nagyobb menynyiségű kazánkő rakódjék le. Ugyanis az ezen esősorokba jutó víz, minthogy annak a kazánba való megfelelő bevezettetésénél mindenekelőtt a fölső csöveken és azután a többi kazánrészeken kell keresztül áramlania, elegendő időt talál arra, hogy a kazánkövet képező tisztátlanságokat a tűztől messzefekvő kazánrészekben lerakhassa. Az F visszafutó csövek alkalmazásánál ezek, a mint ez a 2., 5. és 7. ábrákból látható, a C csőnyalábban rendezhetők el, előnyösen akként, hogy azok vagy mint a 2. ábrában, a fölső csőcsoporton átjáró víznek visszaáramlását teszik lehetővé, vagy, mint az 5. és 7. ábrákban, az egyik körülfutó, áramból a másikba való átmenetet közvetítik. A víznek a fölső csősorok számára való visszaáramlása tehát ezen nagyobb átmérőjű F csöveken át történik, az alsó csőcsoport számára való visszaáramlás ellenben a fölső kazánon keresztül. • SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsöves kazánoknál az A B vízkamrákban és a fölső kazánban egy vagy több a b, illetve ax bx válaszfalnak elrendezése, melyek által az egész kazán több, külön, önmagában zárt, körülfutó árammal és közös víz- és gőztérrel bíró kisebb kazánra osztatik föl (1—3. ábrák). 2. Az 1. alatt igényelt vízcsöves kazánoknál egy az a vagy b válaszfalon vagy
