12005. lajstromszámú szabadalom • Transzportőr átváltó varrógépeken
— 2 — alakúan vagy kulisszaszerűen alakított vége által támasztatik alá és vezettetik. Agg1 csuklók között a H emeltyű az e1 vastagodásokkal bír. Az 1. ábrában föltüntetett helyzetben a ÍJ emeltyűnek támasztópontja, az eltolható S1 karban ágyazott e vége. A mennyiben ezen helyzetben a g g csuklókon kívül esik. a H emeltyű g1 csukló útján az A1 részre mint egykarú emeltyű hat és ezt ugyanolyan értelemben mozgatja, mint melyben ő mozgattatik, ha az A karral egy teljes egészet képezne, mert H kar ugyanis a g csukló által az A rész mozgásában ugyanazon értelemben részt venni kényszeríttetik. A transzportőr ezen helyzetében a szövetet előre tolja. Ha ellenben az S kiváltó valamely módon, pl. egy h fogantyú segélyével balra elto latik, úgy az e pont megszűnik, a H emeltyű támasztópontja gyanánt szerepelni, s ezen szerepet most az e1 vastagodás veszi át. De miután utóbbi agg1 csuklók között fekszik, ezáltal a h kétkarú emeltyű válik, és a G öltésállító csavarban ágyazott A1 emeltyűt ellenkező értelemben mozgatja. A transzportőrnek az emelése vagy sülyesztése e mellett változatlan marad és ismeretes módon az A1 emeltyűnek emelőorra által történik. Az S kiváltó toló, valamint ennek vezetéke nagyon különbözőképen lehet szerkesztve, de a föltétel mindig az, hogy az út hossza, melyet az S1 kénytelen leírni az e e1 hosszal legyen egyenlő. Ezen kivitelnél tehát az £ S1 átváltozik, a H emeltyű és vezetékeik az egyedül uj részek, melyekkel minden közönséges kettős öltésű varrógép, melynek szövettolója a Singer-tipusnak felel meg, minden nehézség és nagy költség nélkül fölszerelhető. A jelen találmány nagy praktikus előnye a zajtalan, még a leggyorsabb varrás közben is egy más géprészt sem zavaró funkczionálásban rejlik. Az épen leírt technikai eíf'ektust szolgáltató konstrukcziók azonban nem szükségképen az 1 —3. ábrákban föltüntetett helyeken rendezendők el, hanem azok a T transzportőr előtt vagy után is lehetnek és arra közvetlenül vagy közvetve * is hathatnak. A 4—10. ábrák ilyen értejemben való más két kivitelt mutatnak be, melyek aztán a T transzportőrlábnak, illetve az A emeltyűnek csekély változtatását igénylik. A 4. és 5. ábrabeli kiviteli példában a transzportőrnek a 6. ábrában külön bemutatott alakot kell fölvennie az i hasítékon az A emeltyűnek a 4. és 5. ábrákban nem látható, a //-val g csukló által összekötött és megfelelően meghosszabbított e vége van átdugva. A hasíték szélessége az A emeltyű vastagságának felel meg oly czélból, hogy a T transzportőrt A emeltyű emelőorrának föl-le mozgását követni kényszerüljön, míg az A emeltyűnek ide-oda mozgásától független marad, miután ezt az A emeltyű a II emeltyűtől kapja, melynek g1 vége egy b csúszó testtel csuklósan van összekötve, mely viszont egy a C1 szilárd pont körül lengő C vezető emeltyű kulisszaszerű c végében vezettetik. A c kulissza a T transzportőrnek a kivágásába illik, melynek hossza és szélessége a c kuliszszának megfelel. Utóbbi ide-oda mozgatását tehát a b rész közvetítésével a H emeltyűtől kapja, mely viszont g csukló közvetítésével az A emeltyű által mozgattatik és a T transzportot mozgásában követni kényszeríti. Ebből következik, hogy az a kivágásnak mélysége a transzportőr emelkedési magasságának megfeleljen, mert a C emeltyű az A emeltyűnek emelkedésében és sülyedésében nem vesz részt. Az i hasíték hosszának még a legnagyobb öltéshossznak kell megfelelni, mert az á-nak semmiképen sem szabad a Trész ideoda mozgását akadályozni. Az S váltogató megfelelően hosszabb és az S1 kar rajta úgy van megerősítve, hogy T transzportőr általa mozgásában ne zavartassék. Az S részt szorosan megfekvő D lemezrugó az S váltogatónak önkéntes visszamenetét megakadályozza, föltéve, hogy az S vezetékei már nagyon elhasználtak volnának. A d transzportőr-rúgó ez esetben egészen elmaradhat, miután a T minden öltésnél ütközésre talál. A működési mód itt tökéletesen ugyanaz, mint az előbbi berendezésnél leíratott, a normál helyzetben H mint egykarú emeltyű
