11858. lajstromszámú szabadalom • Tégla, födőcserép és hasonló tárgyak előállítására szolgáló gép

- 4 M' följebb emeltetik és viszont. Ezen szabályozás az Jrí csavarrúd és az m ék segélyével létesíttetik, mely az M görbe pályája lapot a kivánt nyomásnak megfelelő helyzetbe hozzák. Az alsó tolattyú sajátságos szerkezetén kiviil még megjegyzendő, hogy a tolattyúnak az agyagra ható fölülete mindig meg felelő hőfokkal bir, és hogy a gőz utja mindig ment a kondenzált vízgőztől, AZ alsó B tolattyú X gőzcsatornával bir, mely-Tiek x végén a gőz behatol (13—16. ábrák) és körüláramolja a csatorna x' részét, melynek három oldala és hajlásai olyképen vannak a gőznek kitéve, hogy az, e csatornákat körüláramló KŐZ magával ragadhassa a kondenzált vizet és ezzel együtt az a/'nyíláson át kihatoljon. Hogy a tolattyú könnyebb legyen, W kivágásokkal látjuk el, ezenkívül a tolattyú az imént leírt gőzvezetőcsatornák által egyenletesen hevíttetik, miáltal eleje vétetik a kondenzált víz összegyülemlésének, mélyvíz munkaszünet alatt erősen lehűlve, a tolattyú szétrepedését okozhatná. A W kivágások arra is szolgálnak, hogy elvezessék a. forma és tolattyú között összeszorított levegőt. Miután a tölcsért megtöltöttük agyaggal, a forma-asztalt és a formát a kellő helyzetbe hoztuk, a tolattyúkat pedig kellőképen szabályoztuk, akkor a <j szíjtárcsa közvetítésével a már leírt fogaskerekek segélyével úgy F fogattyústengely, valamint a t' tengely is forgásba hozatik. Az F forgattyústengely forgása közben az f kar által ide-oda tolt .7 emeltyű meghatározott időszakokban az V csap körül forgó I hengeren végig csúszik és e henger J emelyüt görbült L lapjánál fogva, olyként vezeti, hogy a J emeltyű és következésképen a tolattyúk is majd fölemelkednek, miáltal utóbbiak alkalmat adnak a töltőládának a tolattyúk között levő kész tégla ellökésére és az új agyagadag szállítására, majd ismét sűlyednek. hogy a tolattyúk, az agyag összesajtolása czéljából, a formába nyomuljanak és egymáshoz közelebb juthassanak. A t' tengely közvetítésével szállítja a töltőláda az agyag-adagot az alsó B tolattyú lapjára, mely agyagtömeget a B tolattyú a formába viszi, mire a tolattyúk az agyagnak tégla-alakot adnak. A tolattyúk mozgásai a J emeltyűnek szabálytalan L görbületénél fogva különbözők. A tégla alakítása után a mechanizmus a 3. ábrában látható helyzetbe jut, ugyanekkor a visszavonuló töltőláda a téglát az R forma-asztalra tolja. A mozgó géprészek fő helyzeteit a 3—8. ábrák tüntetik föl. A 3. ábra a gép megindulása utáni helyzetet, mint első helyzetet tünteti föl, melyben az alsó tolattyú a forma-asztallal egyenlő színvonalon áll, és melyben a töltőláda az alsó tolattyút kellő agyag-adaggal látja el. Ha a forgattyú fölfelé emelkedik, J emelyű a nyíl irányában előre mozog, mig az L föliilet legszélső jobboldali bemélyedése az l hengerre nem simul. A J emeltyű ezen mozgás közben a 1) oldalrudakat lefelé mozgatja, úgyszintén e rudakkal összekötött alsó tolattyút is, mely utóbbi az agyaggal a forma legmélyebb részéig siilyed és ezzel egyidejűleg a töltőláda normális helyére, az agyag pedig az s tölcsér alá jut. Ez a második helyzet (4. ábra). Ha most az f forgattyúkar tovább emelkedik, a ./ emeltyű fölemeltetik az l hengerről, mint ezt a harmadik helyzet (5. ábra) föltünteti. Midőn a forgattyú emelkedési tetőpontját elérte, mint a negyedik helyzetben ((5. ábra látható), a ./emeltyű hátrafelé mozog, de a csaphengerrel még érintkezésen kiviil van; az emeltyű ezen mozgása közben a fölső tolattyú lefelé mozog. Amint a forgattyútengely legmagasabb helyzetét elhagyja, a 7. ábrában látható ötödik helyzetbejut, a könyökemeltyű mindinkább holt pofltjához közeledik. Ezalatt a fölső tolattyú az alsó tolattyún levő agyagra a legnagyobb nyomást gyakorolja. Ha most az f forgattyú folytatja mozgását, a J emeltyű jobb felé mozog és az E E karokat holt pontjukba viszi; ekkor a könyökemeltyű a hatodik helyzetbe jut, és minthogy a fölső tolattyú a megakasztó Z' tuskók által gátolta tik a további