11858. lajstromszámú szabadalom • Tégla, födőcserép és hasonló tárgyak előállítására szolgáló gép

lefelé mozgásában, azért a könyökemeltyű teljes kinyujtásakor az oldalrudak emelkedni kényszeríttetnek s magukkal viszik az alsó tolattyút is, mely az agyagot erősen a fölső tolattyúhoz nyomja. Miután a könyökemeltyű elhagyta a holt pontot, az alsó tolattyú helyzete mindaddig változatlan marad, míg az E E' könyökemeltyű nyújtott állapotban van, a fölső tolattyú azonban emelkedik. Amint a J emeltyű mozgásának iránya megváltozik és a könyökemeltj'ű ismét nyújtott helyzetbe jut, a fölső tolattyú az agyagot ismét az alsó tolattyúhoz nyomja, mely utóbbi eközben kevéssé fölemelkedik. Az emeltyű következő mozgási periódusában mindkét tolattyú emelkedik, mint ezt a hatodik helyzet (8. ábra) föltünteti, de a fölső tolattyú annyira kell hogy eltávolodjék az alsó tolattyútól, hogy a töltőláda előrehatolva, a kész téglát eltolhassa s az alsó tolattyút új agyaggal láthassa el. A tégla alakítása tehát olyképen történik, hogy az egyes tolattyúk egymástól függetlenül gyakorolnak nyomást az agyagra Először a fölső tolattyú nyomja az agyagot az alsóra, azután ez emelkedik és szorítja az agyagot a fölső tolattyúhoz; azután ismét a fölső nyomja az agyagot az alsó tolattyúhoz s végre mindkettő fölemelkedik, mire az alsó tolattyú a kész téglát a formából az asztal föliiletéig kiemeli, a fölső pedig annyira emelkedik föl, hogy a töltőláda a forma nyílása fölé hatolhasson, a kész téglát kitolja és új anyagot öntsön az alsó tolattyúra. Ha könnyű agyagot alkalmazunk a tégla vagy más hasonló anyagok gyártásához, nagyobb mennyiségű agyagot kell használnunk. Ez esetben az oldalrudakat a n csavarrúd segélyével alább szállítjuk, miáltal Q keresztvas is a beléje ágyazott q megakasztóesappal együtt mélyebb helyzetbe jut, mely csap pedig tudvalevőleg az alsó b keresztkötő-vasra és következésképen a tolattyúra nézve is mozgási akadályt képez Ezen elrendezés által az alsó tolattyú mélyebb helyzetbe hozható, úgy hogy közte és a fölső tolattyú között nagyobb agyagadag férhet el, inig az m és j ékek által a ./könyökemeltyű olyként szabályozható, hogy a tolattyúk helyzete egymáshoz képest változatlan maradjon, és hogy a tolattyúk ugyanazon nyomást gyakorolhassák az agyagra mint előbb. A j ékek segélyével a J emeltyű bizonyos határig hátra vagy előre tolható, míg a szabálytalan görbe fölületű M pályát, mely az emeltyű hornyaiban van alkalmazva s csavarokkal megszorítható, az m ék és m' csavar segélyével szabályozhatjuk. A találmány tárgyát még a formának olyan kiviteli alakja is képezi, melynél az oldalak kiemelhetők és a formában úgy vannak megrögzítve, hogy a forma a kívánt tégla nagyságához képest könnyen és gyorsan szabályozható legyen, továbbá az oldalak elkopás esetén könnyen kicserélhetők legyenek. A 17. ábra egy, a találmánybeli formaasztalnak fölülnézete, részben metszetben, a megerősítési mód föltüntetésére. A 18. ábra a forma-asztalnak oldalnézete. A 19. ábra a 17. ábra metszete a 3—3 vonalán keresztül. A 20. ábra keresztmetszete a 17. ábrának 4—4 vonalán át. A 21. ábra is keresztmetszet a 17. ábrának 5—5 vonala irányában a formák középvonalain keresztül. A 22. ábra a forma egyik oldalának távlati nézete. A tetszőleges alakú és nagyságú 10 formaasztal két részből áll és két 11 oldallal bir, melyek 12 kiugrásokkal vannak ellátva. A forma mindegyik 13 szakasza a 14 oldallapokból és az oldallapok között elhelyezett 15 véglapokból áll. Az oldallapok végei 16 nyelvekkel birnak, melyek a 11 forma oldalak 17 mélyedéseibe illenek; a 15 véglapok 18 nyelvei is ugyanazon 17 mélyedésbe illenek. Ily módon rögzíttetnek a formát alkotó vég- és oldallapok. A forma mindkét végén egy-egy 19 ék van, melyek a 11 oldalak 17 hornyaiba beilleszkedő nyelvekkel, továbbá 20 vájattal és külső oldalukon ferdén metszett, függélyes 21 oldalakkal birnak. A 19 ékek mindegyikének 20 hornyába egy-egy 21 ék hatol, melyek 23 csavarrudakkal birnak; ezek a 12 nyúlványok 24 nyílásain keresztül hatolva, 25 anyacsavarok segélyével rögzít-