11668. lajstromszámú szabadalom • Újítások lópatkókon
szoríttatnak össze, úgy hogy a vasalás elvesztése a jelen találmány szerint gyakorlatilag ki van zárva. Ezen találmány tárgyát egyéb szerkezeti részletek is képezik, melyeket a mellékelt rajz nyomán közelebbről fogunk leírni. Az 1. ábra a patára illesztett patkónak oldalnézete. A 2. ábra metszet a 2—2 vonal szerint. A 3. ábra a patkónak nézete alulról nézve. A 4. ábra a patkó alsó karimájának alulnézete, a hol is a két patkófél a hátsó csukló körül szét van nyitva. Az 5. ábra hasonló nézet, mely a két patkófelet a hátsó csuklók körül összecsukva láttatja, a hol is az elől levő záró szerkezet zárásra kész állásban van. A 6. ábra metszet a 3. ábrának 6—6 vonala szerint, a hol a záró szerkezet sarok gyanánt is szolgál. A 7. ábra hasonló metszet, melynél a sarok el van hagyva. A 8. ábra metszet a 3. ábrának 8 8 vonala szerint. A 9. ábra a záró szerkezeit egy módosított alakjának perspektivikus nézete. Az a talppal bíró A patkófelek a patának megfelelő alkalmas alakkal és mérettel bírnak és mindegyikük a fölfelé és befelé nyúló B karimával van ellátva, mely úgy van elrendezve, hogy a patának külső föliiletéhez fekszik, míg a patkófelek mindegyikéről befelé és bizonyos mértékben fölfelé nyúló C karimák oly alakkal bírnak, hogy a patának konkáv alsó fölületéhez hozzáfekhetnek. A patkófeleken előnyösen a hátsó C karimákról és az a talpból kiszögelően a T) toldatok vannak elrendezve, melyek befelé meg vannak hosszabbítva és a (/ peczek és a másik toldaton elrendezett f/1 hosszhasíték közvetítésével elállítható módon vannak egymással csuklósan összekötve, esetleg mindkét toldatban rendezhetünk el ily hosszhasítékokat, úgy hogy a peczek ekkor mindkét hosszhasítékon keresztül jár. A fölső B karimák hátrafelé meg vannak nyújtva, úgy hogy, midőn a patkó a patára van illesztve, egymást csaknem érinti, de hátsó végükön előnyösen ki vannak vájva. A B karimáknak ezen hátsó végei b fülekké vannak kiképezve, melyek azokró] hátrafelé nyúlnak. Ezen fülek egyjke csavarmenetes nyílással van ellátva, melybe a b1 csapszög csavarolható, mely utóbbi a másik fülnek sima lyukán is keresztüljár. Ezen szerkezet helyett a B karimáknak egymáshoz való közelítése czéljából jobb és bal csavarmenettel ellátott csapszöget vagy más alkalmas berendezést is használhatunk. Az a patkótalp a patkófelek mindegyikének mellső végén az a1 horonnyal van ellátva, a mint ez a 6. és 7. ábrákból látható, mely horony fecskefarkszerű keresztmetszettel bír. Ezen két horony egy vonalban fekszik és a 6. ábrában látható E zárórésznek befogadására szolgál. Ezen zárórész a sarkot képező e alappal és az a1 horonynak megfelelően fecskefark-keresztmetszetü e1 toldattal van ellátva, mellyel az az említett két horony egyikében csúsztatható. Az e2 alap szélesebb, mint az e1 toldat, úgy hogy az az e2 vállrészeket képezi, mely a patkótalpra ráfekszik. Ha a patkót nem akarjuk sarkkal ellátni, akkor az e alapot elhagyhatjuk, vagy a 7. ábrában föltüntetett alakban foganatosíthatjuk, a hol is az a1 horony mélyebbre van vájva és a 6. ábrában föltiintetetthez hasonló. Az f zárórész ezen horonynak megfelelő keresztmetszettel bír, úgy hogy midőn a patkófelek mellső végei összehúzatnak ezen alap keskeny alsó talpfölületet képez. Ha a patkót külön sarkokkal akarjuk ellátni, akkor a patkótalpnak hátsó végeit is az a1 horonyhoz hasonló keresztmetszetű g hornyokkal látjuk el, melyekbe hátulról az E sarkhoz hasonló g1 sarkszögeket toljuk be, melyek azután a g2 csavarok segélyével állásukban rögzíttetnek (8. ábra). A B karimáknak mellső végeiről a h fülek nyúlnak előre, melyek ezen mellső végeknek egy /i1 csapszög segélyével eszközlendő összehúzására szolgálnak, ugyanúgy, mint a b fülek. Ezen összehúzásra más alkalmas szerkezet is használható.