11584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak, különösen szesznek desztillálására és rektifikálására

azonban nagy mennyiségű folyadékot visz magával a magasabban fekvő osztályokba, hova szabályszerű működés esetén csak tiszta gőznek szabad fölszállnia. Ez által a rektifi­káló-telepben való tisztítás művelete lénye­gesen meg lesz nehezítve és előállhat az az eset is, hogy a gőz sebességének foko­zásánál oly sok folyadékrészecske ragadta­tik föl, hogy a lecsurgató-csövek kereszt­metszete nem elég nagy a folyadéknak a legközelebbi alant fekvő szakaszba való veze­tésére. Ez által a telepben a folyadék fel­gyülemlik, a mi a minőség rovására és gyakran üzemzavarral jár. Azonkívül a folya­dék a fenéken egy lecsurgató-edényből a legközelebbi lecsurgató-csőhöz való mozgása alkalmával nem oszlik el a köralakú rosta­fenék egész felületén ; a legkedvezőbb eset­ben csupán egy elliptikus fölület lesz meg­nedvesítve, míg ezen ellipsisen kívül levő fölületek a rektifikálásban egyáltalában nem vesznek részt (II. lapon 1. és la ábra). Savalle és más konstrukteurök ezen hátrá­nyokon az által igyekeztek segíteni, hogy a rostafenék fölületén léczeket rendeztek el és a folyadékot kényszerítették a léczek között ide-oda mozogni a legközelebbi csur­gató-csőig. Ezen javításnak ismét azon nagy hátránya volt, hogy a folyadék útjának tekintélyes meghosszabbításához bizonyos torlódási magasság szükséges, minek követ­keztében a folyadékréteg magassága az út elején sokkal magasabb, mint annak végén. Ezért azután a gőz különböző ellenállásokra talál, minek következtében egyik helyen csaknem az összes gőz áthatol a folyadékon, míg a mozgás kezdetén alig észlelhető gőz és víz keveréke. A rostafenekű rektifikáló-telepeknél ezen hátrányok elkerülése végett épszögű alak és a lecsurgato-csöveket helyettesítő léczek rendeztettek el, melyek a négyszög egész szélességét elfoglalják, úgy, hogy a folyadék ezen mozgásánál a fenék minden részét egyenletesen éri. Az 1 csatornák a telep egyik oldalán fekszenek, a 2 lécz pedig, mely alsó élével egész hosszában a leg­közelebb alant fekvő csatornába ér, a másik oldalon van (III. lapon 2. ábra). A rosta­fenekek fölülete egyenletesen be van vonva 15—20 mm. vastag folyadékréteggel és a fölfelé áramló gőz minden helyen egyenlő magas folyadékrétegen halad át, melyet az íijból hozzáfolyó folyadék állandóan kiegészít. A folyadékréteg egyenletességét az is elő­segíti. hogy a rostafenekeknek a folyadék haladási irányában egy kevés lejtésük van. Hogy a folyadéknak egy magasabban fekvő rostafenékre való átragadását teljesen kizár­juk, minden szakaszban átlyukgatott réz­bádogból vagy erősebb sodronyszövetből készült 3 közfalak vannak, melyeknek nyí­lásai lényegesen nagyobbak a folyadékkal födött rostafenék nyílásainál. Ezen közfalak meggátolják a folyadéknak magasabb sza­kaszba való jutását, mert a folyadék csak a közfalakig ragadtatik, honnét ismét vissza­esik, mialatt a gőz a közfalak tág nyíláson és a fölöttük levő szabad térben a gőz lassan föl­felé áramlik. A közfalak fölötti szabad térben elejti a még magával ragadt apró folyadék­részecskéket, úgy, hogy a gőz a folyadéktól minden szakaszban tökéletesen különválik és ez által sokkal kevesebb számú rektifíkálc­elemmel nagyobb hatást érhetünk el. A rektifikáló-telep fölső részének más szerkezete van (III. lapon 1. ábra), mivel igen fontos az, hogy a telep azon helyein, hol a szesztartalom már nagy, a folyadék­réteg által okozott ellenállás elkeriiltessék. A desztilláczió alkalmával tudniillik annál nagyobb mérvű a szétbomlás, minél keve­sebb szesz van víz által lekötve. Jelen talál­mánynál ezért a folyadéknak gőz segélyével való szétporlasztása jönne alkalmazásba, melyre föltaláló már szabadalmat is nyert. A folyadék a deflegmátorból a cl csövön át a fölső rektifikálótelepbe jut (I. lap), meg­tölti a 4 tartályt, lefolyik az 5 híd fölött és eloszlik az elosztó-lapok fölületén. Lefelé folyása alkalmával a folyadék eloszlik, a 6 lemezek csipkés szélein (III. lap 1 a ábra) körülveszi ennek csipkéit és a csipkék kö­zött átáramló gőz által a 6a térbe'szétszóratik. Apró folyadék-golyócskák keletkeznek, me­lyek hasonlóan az esőképződéshez, csak­hamar nagy csöppekké egyesülnek és le­esnek. Ily módon hatályos rektifikálás jön

Next

/
Oldalképek
Tartalom