11584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak, különösen szesznek desztillálására és rektifikálására

- i létre és folyadékrészecskék: nem szállhatnak a gőzzel egy magasabb szakaszba, minthogy nagy terek vannak, melyekben a gőz a víztől teljesen különválhat. A régi szabadalmazott készüléknél, a szétszórás czéljából kúpos, homorú, vagy domború fenekeket alkalmaztunk, melyeknek külső és belső szélei voltak kicsipkézve. Ezen szerkezetnél a folyadék nem a csipkék külső és belső szélein folyik le, melyek mellett a gőz fölfelé áramlik. Ezen esetben a gőz sebességét korlátozni kell, ha az érintkezési helyeken a folyadék összetorlódását elakarjuk kerülni. Az új készüléknél tehát a gőzsebesség fokozása által a gőz porlasztó hatása lényegesen növeltetik. A defiegmátor'. A^ektifikáló-telepből a fölszálló alkoholtartalmú gőz o C (leflegmátorba jut (I. lap) és ebben a lefelé sülyedő vatka (lutter) ellen áramlik. A gőz és vatkának ezen egymás ellen való áramlásán kívül a gőz és hűtővíz is egymás ellen áramlik oly módon, hogy a hideg víz fölül lép be a defiegmátorba és a hűtőfölületen finoman eloszolva, lefelé szivárog. E szerint tehát főkép a defiegmátor fölső részeiben történik a vatkás folyadék kiválása, mely hosszú úton érintkezik az ellenkező irányban áramló gőzzel. A gőz 7-nél jut az a csof)ől a defiegmátor alsó részébe és a nyilak irányában halad fölfelé. A vatkás folyadék, mely a defiegmátor belsejében a lehűtés következtében apró golyócskákat képez, lefelé sülyed és lerakódik a czirkuláczió-fenék föliiletére, melyen a csöve* között körülbelül 2 mm. átmérőjű kis lyukak vannak. Ezen kis lyukakon a folyadék lefelé folyik és az alattuk levő fenékre való esés alkalmával szétporlik. Ez által a gőz nagy föliilettel érintkezik és a gőz a defiegmátoron való áthaladás alkalmával sokkal több alkoholt vesz föl. Mint említettük, legfontosabb e szerkezetnél azon körülmény, hogy a defiegmátor hűtőhatása főkép annak fölső részében érvényesül. Más oldalról ezen irányban tett kísérletek, melyeknél a hűtővizet fölül vezették be és alul vezették ki, eredményre egyáltalában nem vezettek, mivel a megtöltött térben a hűtővíz nagyobb fajsúlyánál fogva rögtön alászáll, míg a meleg víz fölszáll. Ugyanezen okból nem mutathatott föl kielégítő eredményt a Heckmann-tele defiegmátor.. Az eirtíített czél csupán a hűtőcsövek öntözése által érhető el. A permetezéshez szolgáló 8 hűtőcsövek (III. lap, 3. és 4. ábra) azon helyen, hol a fenékbe vannak hengerelve, kibővülnek és ugyanitt egy-egy hengeres alakú és fokozatosan kibővülő 9 permetezőcső van szorosan beléjük illesztve. Ezeknek fölső szélébe korongfürész segélyével szorosan egymás mellé 10 bevágások vannak készítve, melyek a víznek hűtőcső belső fölületén való eloszlását elősegítik. Ezen permetezőcsövek a fölülről bevezetett hűtővízbe érnek. Ezen víz a bevágásokba nyomulva a belső fölületre folyik és azon egyenletesen eloszolva, lefelé halad. A víznek közvetlen a hűtőföliilettel való érintkezése és lefolyása a hűtést annyira fokozza, hogy a különben szükséges hűtőfölület 60°/o-a elégséges. Ezen berendezés főelőnye azonban abban rejlik, hogy a vatkás folyadék kiválása főkép a defiegmátor fölső részeiben történik, a mi ez ideig nem történt meg. Nehogy azonban a permetezőcsövek működését iszap vagy más befolyásolhassa, a defiegmátor fölött a víz befolyási helyén egy 11 fésüs-cső van elrendezve (III. lap, 3. és 5. ábra), mely fölül hasonló bevágásokkal van ellátva, üzen fésüs-cső úgy van szerkesztve, hogy a benne visszamaradó rostokat egy alul kampóval ellátott bádogdarabbal könnyen ki lehet kotorni. A bevágásokban kazánkő nem rakodhatik le, minthogy a hűtővíz a fölső részekben még egészen hideg. Az aldehyd-leválasztó hűtő. A D hűtő (I. lap) arra szolgál, hogy a könnyen elpárolgó terményeket (mint az aldehyd) a nehezen elpárolgó terményektől (aethylalkohol) különválasszuk. E hűtő a dettegmátorhoz hasonlóan van szerkesztve, csak valamivel magasabbra készül, mert az elkülönítésnek hatályosabbnak kell lenni. A gőz alul 12-nél jut a hűtőbe a b csövön át.