11556. lajstromszámú szabadalom • Elektromos árammérő, mely pénzbeszedő automatikus áramszolgáltató készüléknél is alkalmazható
meghatározható, tehát meghatározható a fogyasztó által fizetendő pénzösszeg is. Az f szárba az elektrolyt időszakosan utántölthető. A 3. ábra a találmány szerint szerkesztett elektromos árammérő elölnézete, mely akkor, ha abba egy pénzdarabot dobnak, bizonyos mennyiségű elektromosságot szolgáltat. A 4. ábra a megfelelő oldalnézet, a 3. ábrán levő 4 nyíl irányában nézve, az 5. ábra a 3. és 4. ábrához tartozó fölülnézet nagyobb méretben, a 6. ábra metszet az 5. ábra 6—6 vonala szerint, az 5 nyíl irányában nézve, a D kéneső edény ugyancsak metszetben van ábrázolva. A 7. ábra metszet az 5. ábra 7—7 vonala szerint, ugyancsak az 5 nyíl irányában nézve. Az a b c e f edény ennél a kiviteli módozatnál egy darabból készül. Az áramot a h /í1 elektródákhoz a q g1 kupakon vezetjük be, ha az áramkört zárjuk. Az elektrolyt elbomlik, tehát az a és f szárban a folyadék szintje változik. Hogy a folyadékoszlop magasságának csökkenését a bevezetőleg jelzett módon hasznosítsuk, a következő módon járunk el. A egy A1 körül forgatható koutaktuskar, melynek hátsó részén két egymással vezetőleg kapcsolt B B1 peczek van, ezek a D Dl kénesőtartályok C kénesőjébe merülnek. A két kénesőtartályok egymástól szigetelve van. A fővezetékek a kénesőtartályokkal vannak összekapcsolva, bár egy kéneső tartály is alkalmazható, mikor az egyik drót a kéneső tartállyal, a másik a kontaktuskarral van kapcsolva. Az E rúgó, melynek egyik E1 vége az állványon van megerősítve, másik vége pedig az A kontaktuskarra fekszik, a kontaktsskart rendesen a 7. ábrán pontozva jelzett helyzetben tartja, úgy hogy a B kontaktuspeczek a D kénesőtartályban levő C kénesővel nem érintkezik, tehát a fővezeték megszakad. Hogy a fővezetéket egy pénzdarab bedobásával zárni lehesen, tetszőleges áramzárókészűlék alkalmazható, pl. a rajzlapon látható ; ez egy végén Fl gombbal ellátott F tengelyből áll. A gomb forgatásánál az F tengely a G korong és G1 karima is forgatható. Az Fi tengelyen, mely az F tengelytől teljesen független, egy II korong van fölékelve. A II korongon három pár H1 II2 karima van megerősítve. Mindegyik II1 karima oly távolságban van a szomszédos 112 karimától elhelyezve, hogy egy megfelelő értékű pénzdarab eme karimák között élén állva elfér (4. és 5. ábra). A három pár Hl lll karima páronként van a II korong mellső fölületén egymástól egyenlő távolságban elhelyezve (6. ábra). Egy Z pénzdarab bedobásánál (4. és 5. abra) és az F1 forgattyúnak bal felé való forgatásánál, a G és II korongokat a pénzdarab egymással kapcsolja és a II korong egy harmad fordulatot végez. Hogy pontosan egy harmad fordulatot végezzen, arra egy I háromszög szolgál, mely a II korong hátsó fölületén van megerősítve. Egy erős, az állványon «7*-nál csuklósan megerősített rugót oly módon nyomjuk az I darabra, hogy ezen rugó J1 vége a fix K csapon feküdjön. Ily módon az F* tengely egy harmad fordulatot végez. A tengelyre egy háromszögletű L rész van megerősítve és az egyik Ll L1 Ls toldat a rugós A* karra szorul, mely az A kontaktuskaron van megerősítve, az utóbbit pedig az F rugó ellenében ily módon a 7. ábrán teljesesen kihúzva ábrázolt helyzetbe visszük és ebben a helyzetben egy rugós kilincs segélyével rögzítjük. A kilincs 3í*-nél forgatható és M1 vége a mellékáramkörbe kapcsolt 0 mágnesig ér, melynek fegyverzetét képezi. Az F* tengelyen egy P dob van fölékelve, melyhez egy fémcsík vagy egy hajlékony drót egyik vége van kapcsolva. Ez a vezeték több tekerületben megy végig a dobon, szabad végén egy S súlyt visel, mely egy mellékáramkör zárására szolgál. Ebbe a mellékáramkörbe van az 0 elektromágnes kapcsolva.
