11420. lajstromszámú szabadalom • Hordszerkezet a kocsiszekrény számára vasúti és egyéb kocsiknál, szánoknál és efféléknél

2 -az ugyanazon kocsi végén lévők egymással össze vannak kötve, mely czélból azok a kocsi közepe felé meg vannak hajlítva (3. ábra). Az ekként képezett emeltyűpárok ezenkívül az E csap által vannak egymás­sal összekötve. Az összes egymással össze­kötött belső emeltyűvégek fölött az erős F rúgó van elrendezve, mely a kocsiszekrény alatt harántirányosan fut és azzal végein alkalmas módon, csuklók vagy effélék által van összekötve. A kocsiszekrény megterhe­lésénél az F rúgó az emeltyűk által össze­nyomatik. Minthogy az utóbbiak magassági helyzetük tekintetében fix támpontokkal (a kocsitengelyek) bírnak, úgy ha azok mozog­nak, kell, hogy az összes emeltyűk moz­gása egyenlő legyen, míg az egyensúly be nem áll. A kocsiszekrénynek megterhelésé­nél tehát mind a négy emeltyűnek külső vége egyenlő mélyre sűlyed és így a kocsi­szekrény úgy hosszirányban, valamint ha­rántirányban is önmagához párhuzamosan sűlyed. Az emeltyűk karhosszának legjobb aránya 1 : 2, úgy hogy a rúgóra gyakorolt nyomás a tehernek egy harmadrésze. Az emeltyűk a leírt módon a kocsinak nemcsak hosszirányában, hanem harántirányában is lehetnek összekötve és az ekként elkülöní­tett emeltyüpárok belső végeikkel egy vagy több rúgóra gyakorolhatnának nyomást. A kocsiszekrény ekkor hosszirányában ugyan rézsútos helyzetbe juthat, harántirányban azonban csak önmagához párhuzamosan emelkedhetik és sűlyedhet. A párhuzamos eltolódás harántirányban első sorban jön tekintetbe, mivel a szekrénynek nyugalmi síkja a kocsinak hosszú alakja következté­ben hosszához képest csak csekély széles­séggel bír. A 4., 5. és 6. ábrák szerint, melyek úgynevezett bogiekocsit tűntetnek föl, két egyenlő karú, hosszirányosan fekvő I emeltyű és azoknak kifelé fordított végén két-két H emeltyű van elrendezve, mely utóbbiak külső végükön a bogiéval vannak össze­kötve, míg befelé hajlított belső végeik a közelfekvő I emeltyű külső végén vannak megerősítve. Az 1 emeltyűk, melyek épen úgy, mint a H emeltyűk, egy-egy, a kocsi­szekrényen megerősített forgási csappal bír­nak, belső végükkel a Krugókat működtetik, melyek kettesével vagy többesével vannak egymás mellett elrendezve. Az 1 emeltyűk­nek belső végei el vannak választva egy közbenső lemez segélyével, azonban közö­sen hatnak a K rúgókra. A 7., 8. és 9. ábrák közönséges kocsit láttatnak, mely ugyanoly emeltyűrendszerrel van ellátva, mint a milyen az 1. ábrában*látható, csak­hogy az emeltyűk nem támaszkodnak köz­vetlenül a kocsitengelyekre, hanem az L váznak fix pontjaira, mely elül a szokásos szerkezetű forgó koronggal és hátul az L2 csap segélyével (7. ábra) a kocsitengellyel van összekötve. A mint említettük, az emeltyűpárok egy­mástól el lehetnek különítve és több K rú­gót működtethetnek (4. ábra); azonban az emeltyűpároknak csak egyikét is alkalmaz­hatjuk. Ezen utóbbi elrendezés a 10—12. ábrákban van föltüntetve, melyek oly hintót láttatnak, melynek szekrénye hátul az A'1 karok segélyével a két Lx emeltyűnek külső végén ül, mely emeltyűknek másik végére a kocsiszekrényt alátámasztó N rúgó hat. A helyett, hogy, mint a fönti foganatosítási alakoknál, az emeltyűknek belső végeit * összekötnők, itt az emeltyűk a kocsitengely segélyével vannak összekötve, a mennyiben azok a kocsitengelyen mereven vannak el­rendezve. Hatásuk azonban ugyanaz, mivel az emeltyűk különféleképpen nem állítód­hatnak be, mivel azok a tengellyel mere­ven vannak összekötve, mely természetesen mozgatható, úgy hogy az emeltyűk azzal együtt foroghatnak. A hintónak mellső része, mint rendesen, az M rúgókon nyugszik. A leírt hordó szerkezet kétkerekű járműveknél is alkalmazható, valamint szánokon is, mivel a kerekek szántalpakkal helyettesíthetők, a mint ezt a 13. ábra láttatja. Hogy az F rúgókat a szerint, a mint a teher nagyob­bodik, szakaszonként hozhassuk működésbe, azok a 14. ábrában látható módon rendez­hetők el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hordszerkezet vasúti és egyéb kocsik, szekerek, szánok és effélék számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom