11406. lajstromszámú szabadalom • Újítások prismás bordákkal ellátott üvegtáblákon

— 2 — végiil, hogy a teljesen kész táblákat alkalmas módon berámázhassuk és megerősíthessük. Ezen és még más eredmények a mellékelt rajzokon föltüntett találmány által érhetők el. Általánosságban szólva, a találmány vala­mely mintának a prizmás tábla sima, fény­fogó fölületén való elrendezésében áll,, mely minta nagyobb kiterjedésű sima fölü­leteknek és széles vonalaknak hiánya által van jellemezve, és mely kiemelkedő, mélyí­tett vagy mindkettő lehet. Az egyes alkat­részek különféle mélységűek és szélessé­gnek lehetnek. A prizmás táblának fény­fogó fölületén elrendezett ily minta külön­böző eredményekkel jár. 1. Ha a kiemelkedő vagy mélyített min­tát a prizmás oldal felől nézzük, akkor az, a szerint, a mint a szemlélő állásunkat meg­változtatjuk, szintén változik. A prizmákon áttekintve tehát a minta változó és vonalai kisebbíttettek, úgy hogy a szemre igen kellemes hatást gyakorol, mivel a fénynek vakító hatása enyhíttetik. 2. Az ily minta úgy kívülről, mint belül­ről tekintve szövethez hasonlít, különösen ha kissé távolabbról szemléljük, a mi álta­lánosabb is. A mintának egyes elemei fo­nalszerűek és ennélfogva zsinórszerü be­nyomást gyakorolnak. 3. Mivel a minta a fényfogó fölületet ki­sebb szakaszokra és fölületekre osztja, az a zománczszerű hatást kiküszöböli, mert, ha ezen egyes kisebb fölületek maguk­ban zománczszerű külsőt is mutatnak, oly csekélyek és zománczszerű hatásuk oly vál­tozatosan van megszakítva, hogy az egész tábla már nem bír a zománczszerű külsővel. 4. A fényfogó föliiletnek elhúzódása a prizmás tábláknak öntésekor csaknem tel­jesen elkerültetik. Midőn ugyanis a dugattyú a fényfogó föjületre jut. ezt kissé lehűti. Mire az után a dugattyú megemelkedik, a mintának bepréselt fölületei a belső forró iivegtömeghez közelebb fekszenek és ez ál­tal ismét megolvasztatnak, míg a mintának kiemelkedő részei, melyek a belső forró üvegtömegtől távolabb fekszenek és három oldalról a levegőnek vannak kitéve, nem olvasztatnak meg újból és ekként mintegy . merevítő váz gyanánt szolgálnak arra, hogy a tölületnek megolvasztott részeit helyze­tükben megtartsák és azoknak összefutását és ezzel alakváltozását megakadályozzák. Ez által a fényfogó föliiletnek imént emlí­tett tökéletlenségei legnagyobb részt ki­kiiszöböltetnek. Ha daczára ennek a kész táb­lán mégis csekély tökéletlenséggel fordul­nának elő, akkor azok hatása a domború, zsi­nórszerű minták által megsemmisíttetik. 5. Mivel a mintának kiemelkedő részei a dugattyú megemelkedésekor nem olvadnak, ezen részek sem nyernek zománczszerű külsőt, melytől tehát a táblának egész fö­liilete ment. 6. A mintának a prizmás tábla fényfogó fölületén való elosztása által az üvegnek az öntésnél beálló összehúzódása és kiter­jedése egyenletesebb, az üveg belsejében uralkodó feszültségek pedig oly módon egyenlíttetnek ki, hogy a megrepedés majd­nem teljesen ki van zárva. 7. A megolvasztott üvegtömeg elmetszé­sénél alkalmazott éleknek nyomai, melyek sima tábláknál oly szembetűnők, ha nem is tűnnek el egészen, a minta által mégis annyira elosztatnak, hogy nem igen vehe­tők észre. 8. Azon nehézségek és hátrányok, melyek az üvegnek a formában levő különböző mennyiségétől szárnaznak, elkeriiltetnek. Az ily üvegtáblák előállításánál a megol­vasztott üveget a formába folyasztjuk és a munkás a beömlést akkor zárja el a mikor a formába ömlött üvegmennyiséget gyakor­lott itélő képessége alapján elégségesnek tartja. Természetes azonban, hogy a mun­kás a bebocsájtandó üvegmennyiséget két­szer egymás után pontosan egyenlően nem igen találja el, mi által a kész termékek, alakjában és kiterjedésében szabálytalansá­gok keletkeznek, melyek a föllileten erősen előtérbe lépnek és azt szabálytalanná teszik. A jelen találmánynál azonban a formában lévő üvegfölösleg a kiemelkedő mintákba megy át és ennélfogva nem tűnik föl oly könnyen. Ugyanez áll. ha valamivel keve­sebb üveget bocsájtottunk a formába. i 9. A nagy táblává összeállított kisebb táb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom