11406. lajstromszámú szabadalom • Újítások prismás bordákkal ellátott üvegtáblákon

— 3 — Iák közötti válaszvonalak a minta vonalai által háttérbe szoríttatnak, különösen, ha azok által kereszteztetnek vagy - azokkal együtt képeznek idomokat. Az előzőkben a prizmás táblának mintázott oldalát neveztük fényfogó fölületnek, természetes azonban, hogy a prizmás táblának bármelyik oldalát fordíthatjuk a fényforrás felé. A mellékelt rajzokban az 1. ábra egy kiemelkedő, zsinórszerű vonalakból álló. mintával ellátott prizmás táblának eliilnézete. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábrának | 2—2 vonala szerint. A 3. ábra hasonló prizmás táblának ke- i resztmetszete, melynél a minta bemélyített hornyok által van képezve. A 4. ábra oly prizmás táblának nézete, mely nincs mintával ellátva, de mely többékevésbbé szabálytalan. Az 5. ábra ugyanannak keresztmetszete. A 6. ábra egy sor összeállított oly prizmás táblának eliilnézete, melyek több táblára terjedő mintával vannak ellátva és egy keret által összetartatnak. A 7. ábra egy prizmás táblán egy sor kisebb, csoportokká egyesített mintát láttat. A 8. ábra több, egymástól független mintával ellátott prizmás táblát tüntet föl. A 9. ábra több, egymással össze nem kö tött geometriai alakot láttat. A 10. ábra szegélydiszítményt láttat. Ali. ábrában a táblának közepe mintával van díszítve, míg szegélye szabadon * van hagyva. A 12. ábra hasonló alak dísznélküli középrésszel. A 13. ábra belső, köralakú díszítést láttat. A 14. ábra oly díszítményt láttat, melynek körvonalai pontozott vonalakhoz hasonlóan szakgatottak. A 15. ábra különböző magasságú fölületekkel bíró összefüggő mintát láttat, melynél a fölületek különböző magassága csiszolt üveg benyomását kelti. A következő ábrák egyes mintázott táblákból összeállított nagyobb táblákat tüntetnek föl, a kisebb táblák mintarészleteiből képezett teljes mintákkal. A 16. ábra ily fönt és lent elrendezett ornamentális szalagokkal ellátott táblát láttat. A 17. ábra hasonló tábla egységes alappal és középső rozettával. A 18. ábra hasonló tábla sima alappal. A 19. ábra díszítményes szegéllyel és diszítményekből képezett középmezővel ellátott táblát láttat. A 20. ábra sima alap belső szabad térrel. A 21. ábra hasonló tábla, melynél azonban az alap egyenletes díszítésű. A 22. ábra sima alappal és ornamentális gyűrűvel ellátott tábla. A 23. ábra sima alappal és díszített szegéllyel bíró tábla. A 24. ábra egyenletesen díszített alakkal és külön ornamentális szegéllyel ellátott tábla. A 25. ábra hasonló tábla ornamentális szegélyekkel és összekötő díszítésekkel. A 26. ábra hasonló tábla díszítétt gyűrűvel. A 27. ábra több, az előzőkben leírt táblákkal ellátott és ezen czélra külön megerősítő szerkezetekkel fölszerelt ablaknak nézete. A 28. ábra hasonló nézet függélyesen megerősített prizmás táblával. A 29. ábra hasonló nézet szegélydíszítésű prizmás táblával. A 30. és 34. ábrák egyes módosításoknak keresztmetszetei. Az A prizmás táblák a tulajdonképeni B táblatestből és ezen elrendezett, a fényhatás fokozására szolgáló C prizmákból állanak. 1) domború vonalakat, E sülyesztett vonalakat és F díszítménytelen fölületet jelöl. G a sima F fölületnek mélyedéseit vagy szabálytalanságát jelöli (1., 2., 3., 4. és 5. ábrák). H oly irányú vonalak, melyek a ./összekötő hézagokat keresztezik (18. ábra). A J vonalak a készen összeállított táblának felületét több kisebb fölületre osztják, melyek díszítésekel vannak ellátva. K K teljesen összeállított prizmás táblák, melyek az L ablakok előtt baldachinszerűen vannak elrendezve és minden sarokban az M rúd által támasztatnak meg (27. ábra). Két-két egymás mellett levő táblának szomszédos M rúdjai N harántrudak által van-