11239. lajstromszámú szabadalom • Gázmótor, különösen mótoros kocsik számára

Ha a T kulcsot forgatjuk, úgy hogy az i hasítéknak egy része a B1 nyilas előtt beállítódik, akkor a hasítéknak megfelelő része a Ba nyilától eltolódik. Az i hasíték azon hosszainak összege, melyek B* nyílásoknál nyitva maradnak, vagyis azon keresztmetszetek összege, melyeken át a gőzökkel telített levegő a Bl nyíláson és a tiszta levegő a B2 nyíláson keresztül be-Bzivatik, a csapkúp minden állásánál egyenlő marad, tehát csak a viszony-lesz más-más. 'Az N csap e szerint lehetővé teszi a ke­verék összetételének szabályozását, mely keverék a h csövön keresztül a mótor gyújtó­jához áramlik, a nélkül, hogy azon ellen­állások bármiképen is megváltoznának, melyeket a keverék a vezetéken való ke­resztűláramlásában talál. A gyújtó a szűken csomózott platinaszövetek azon ismeretes tulajdonságán alapszik, mely komprimált robbanó keverékek meggyújtására alkalmas és melyet gázmotoroknál a sötétben alig észrevehető vörös izzással alkalmazhatunk, míg a platinaszivacs, mely máskülönben is igen megbízhatlan, ily komprimált keveréket csak fehér izzásnál gyújt meg. A jelen gyújtónak alakját és elrendezését különben akként választottuk, hogy az gyakorlatilag teljesen alkalmazható és hogy működésbe jöhet a nélkül, hogy azt a mótorhengertől el kellene távolítanunk. Ezen gyújtó a 17., 18. és 20. ábrákban­van föltüntetve. A kis hengeres a4 tűzhely a hüvelyszerű b4 részt hordja, mely a c3 csavarhüvelynek leszerelése után eltávolítható. Ezen hüvely kéttengelyére merőleges síkban diametrálisan szemben fekvő hasítékkal bír. Ezen hasíté­kokban a platinaszövetből álló JM4 csík és ennek közepén egy másik négyszögletes, tágabb nyílásokkal bíró szövetdarab akként van elrendezve, hogy ez utóbbinak egyik átlója az m4 csík oldalaival párhuzamos (20. ábra). Ezen csík végei a hüvely külső fölületére rá vannak hajlítva (21. ábra). e6 (22. ábra) egy kis, igen könnyű, bronz­ból készült szelep, igen keskeny fészekkel Az us csavar (19. és 22. ábrák) ezen sze­lepet fészkén tartja, a szelepnek azonban igen nagy mozgékonyságot enged meg és lehetővé teszi, a szelep és fészek távolságá­nak szabályozását. Az e3 szelepnek szelep­háza az s3 csatorna által egy másik gyűrűs gl térrel közlekedik, mely az a4 tűzhely bel­sejével az i lyukak által van összekötve, melyek a platinasodronyokból álló szövet körül vannak elrendezve. A c3 csavarhüvely közepén a s* környílás van, mely a bl hü­velyen lévő, egyenlő átmérővel bíró nyílással egybevág. Ha a gyújtó a mótorhengernek A fenekére van rácsavarolva, akkor az Ol csap körül forgatható, igen könnyű M1 csapó a zB nyí­lást elzárhatja és azt csak akkor teszi sza­baddá, ha a dugattyú, visszajárta közben, az X karba ütközik, mely a csapóval egy töb­szörösen meghajlított és ennek következté­ben a lökéseket gyöngítő ütköző által van összekötve. Az M1 csapónak záró állásába való vissza­menetét a hengernek A fenekén elrendezett rúgó eszközli. Egy sor kis f2 lyuk (18. ábra) összeköttetést létesít az a4 tűzhely és a mótorhenger között. Ezen lyukak oly kicsi­nyek, hogy a láng azokon tovább nem ter­jedhet. A gyújtó belsejébe a ía csavardugasz kicsavarolása után könnyen hozzá férhetünk (22. ábra), melyet eltávolítása után rögtön újból vissza illeszthetünk. A v* cső (20. ábra), kisebb átmérőjű cső által a li csővel van összekötve (8. ábra). A gyújtó a következőképen működik. Miután a t2 dugaszt eltávolítottuk (22. ábra) a gummilabdát kezünkkel többször össze­nyomjuk, mely ekkor a g1 g2 szelepekkel egyetemben szivattyú módjára hat. A robbanó keverék, melyet a gummilab­dával kinyomunk, a t>4 vezetékbe (22. ábra), azután tovább az e5 szelep kamrájában és az s8 csatornán keresztül és az i lyukakon át az mi platinasodronyszövethez és a t2 dugasz által szabaddá tett nyíláson keresz­tül a szabadba áramlik. A keveréket most gyufával meggyújtjuk. A gyújtó belsejében ez által létrejött láng a platinasodrony­szövetet vörös izzásba hozza, mely utóbbi a platina természeténél fogva ezen vörös iz­zásban és a henger belsejében lévő robbanó

Next

/
Oldalképek
Tartalom