11200. lajstromszámú szabadalom • Újítások multiplex telegráfokon
- 5 képződés a legkisebb, tehát akkor, mikor az áram intenzitása közel null. A 8. ábrán a jel uló egy módosítása van föltüntetve, melynél egy mozgó szalag nyer alkalmazást. Ebben az esetben az P 2*33 .. . í>3 kontaktusok a szegmentumokból képezett Bl illetve IP gyűrűk és a C kefék elmaradnak. E° a 6. ábrán láthatóhoz hasonló relais, a fegyverzetének a fővonallal való* kapcsolata pontosan a leírt kapcsolattal egyezik meg. A két berendezés között a különbség a helyi áramkör zárásában van, mely áramkör az 11° relaist gerjeszti. A 8. ábrán látható berendezésnél az áram zárása oly módon történik, hogy az átlyukasztott szalag egyenletesen mozdul el és a vonal-relaist működtető áramot abban a pillanatban zárja, mikor a szalagon levő lyukak egy előre meghatározott pontot elérjek. Erre a czélra a g és g1 lyukakkal ellátott G szalagot használjuk, melyet a kise0 fogaskerék indít forgásnak. A fogaskerék fogai a g lyukakba fogódzanak és a nagy C° fogaskerék a vonalárammal synehron módon forgatja, a fogaskerék a B synehronizáló készülékkel van kapcsolva. A 12 helyi vezetéket a szalag g1 ' lyukai oly módon zárják, hogy a szalag egy fémből készült 11 kontaktustest fölött fut és egy h kefe a g lyukakon át a 7/kontaktus~ testtel kontaktust létesít. A másik hl kefe ugyancsak a h kontaktustestre fekszik, úgy hogy ha a 12 telepet zárjuk, a lyukak mindegyike egy az illető betűnek megfelelő jelzést létesít, vagyis az R° relais a főáram görbéjét megváltoztatja. A 8. ábrán látható berendezés megköveteli azonban, hogy a <j szalag igen nagy sebességgel mozogjon, hogy a gl lyukak elég gyorsan mozduljanak el a h kefe alatt, úgy hogy a jelek a kellő gyorsasággal kövessék egymást. Ezt oly módon érhetjük el, hogy a szalagot a 9. ábrán látható módon alkalmazzuk. Ebben az esetben a G1 szalag a G szalagnál szélesebb és a g2 kontaktuslyukak másként vannak elhelyezve. A g2 lyukak hoszszanti sorokban vannak elhelyezve, melyek nyolez vezetékhez tartoznak, mely nyolez vezeték a legkülönbözőbb módon kombinálható és ezért a legkülönbözőbb jelek adására alkalmas. A kombinálás oly módon tör- * ténik, hogy a lyukakat a szalagon keresztirányban futó vonalakon helyezzük el. A lyukak egy-egy csoportja egy-egy betűt jelképez. A most leírandó szerkezetnél a lyukakat egyszerűen páronként kombináljuk. A. 9. ábrából kitűnik, hogy az egyik pár lyuk az o o vonalon, a másik az o1 o1 vonalon, a harmadik az o2 o2 vonalon fekszik, stb. de világos az is, hogy a lyukak másként is kombinálhatók és hogy a hosszanti sorokban levő lyukak száma, mely a zárandó vezetékek számának felel meg, nagyobbítható és kisebbíthető, úgy hogy az a szükségletnek megfelelő legyen. A nyolez számot csak példaképen választottuk. Ha a g2 lyukak által képzett sorok számát nagyobbítjuk, igen természetesen a 1) gyűrűk szegmentumainak számát is nagyobbítani kell. A G1 szalagot úgy, mint előbb egy vezető II1 kontaktusdarab fölött vezetjük el. A // kontaktusdarab és a 13 helyi vezeték között a h1 h2 .. ./Ís kefék létesítenek kapcsolatot, mely kefék száma a lyuksorok számával egyezik meg. Az áramok a keféktől az egyik D gyűrű szegmentumaihoz mennek, azután a C kefébe, mely mint előbb az árammal synehron módon forog, a mennyiben a mozgását a synehronizáló készülék szabályozza. A helyi vezeték az áramot, az 7>'° relaishoz és az X telephez vezeti vissza. Ebben az esetben azonban a G1 szalag ugrásszerűen mozog, nevezetesen a C kefe minden fordulatánál a két g2 keresztirányú lyuksor egymástól való távolságával. Ez oly módon történik, hogy a C tengelyen az egyfogú cooo kereket helyezzük el, mely a szalagot az által tolja el, hogy a gs furatsorba fogódzik. Ha pl. az o o vonalon levő lyukak az A betűnek felelnek meg. akkor, ha ezek a lyukak a hx hs rugók vagy kefék alatt fekszenek, két áramhullám megy át a 1) gyűrűnek a h1 h3 rugóknak megfelelő szegmentumain és azt idézik elő, hogy az relais fegyverzetét meghúzza és a váltakozó árain két megfelelő hullámának alakját megváltoztatja, mely áramhullámok meg-
