11137. lajstromszámú szabadalom • Gép egynemű tárgyaknak nagyság szerint való osztályozására

szét az I. ábra 11 — 11 vonala szerint, az 5 ábra a fölső tányér egy részének és a két pofának nézete, az 5« ábra az 5. ábrán levő mozgatható pofa oldalnézete, a ti. ábra az 1. ábra 12—12 vonala szerint vett met­szet. a 7. ábra az alsó C tányér mérőké­szülékének nézete, a la ábra ezen rész füg­gélyes metszete A 8. ábra metszet az 1. ábra IS—13 vonala szerint, a 9. ábra a Z osztályozó asztal egy részének és az üt­közőknek metszete, melyeket az alsó asztal mozgó pofái működtetnek. Mielőtt a gép részletének ismertetésére térnénk át. megjegyezzük, hogy a gép bi­zonyos tekintetben kettős gép, minthogy a gépbe a megmérendő tárgyakat két ponton vezetjük be és a gép egy időben két mé­rést végez. Minthogy a megrajzolt kiviteli módozatnál a két forgó A és C tányér mind­egyikén több mérőkészülék van alkalmazva, a gép egyidejűleg több tárgy mérésére al- j kahnazható. Az adott esetben a gép húsz mérőkészű­­lékkel van fölszerelve, így ha a tárgyak 1 bevezetése két ponton történik, a gép egy j fordulatánál 40 tárgy mérhető meg. Már : ebből is látható, hogy a gép munkabírása | rendkívül nagy és a leírásból az is ki fog tűnni, hogy a gép rendkívül nagy pontos- j sággal fog működni. A megmérendő tárgyakat a két El J)- ! csatornán vezetjük a gépbe (!. és 2. ábra). I Ezek a csatornák egy kengyel-alakú .Y ke- j retre vannak szerelve, a keret pedig a Z j osztályozó asztalra. Az asztal és az A' keret j egy függélyes B tengelyt visel, melyre a ! két A és C tányér van szerelve. Az A tá­nyér, mint azt már bevezetőleg említettük azokat a részeket viseli, melyekkel a tár­gyak hosszát lehet meghatározni, magukat a tárgyakat a sugárirányú a hasítékokban helyezzük el (2., k és 5. ábra), melyekben az F szánokkal vezetett mozgatható pofák tolódnak el. Ezek a pofák G tekercsrugók hatása alatt állanak, melyek a pofákat az j E pofák felé igyekszenek eltolni. A fix pofákat az adott esetben csavarok képezik, melyek az A tányér kerülete felől nyúlnak | az a hasítékokba. Minden F pofa fölső fö­liiletén egy-egy / bütyök van. melyre a pofa eltolására szolgáló ütközők fekszenek. Ezek közül az ütközők közül az első egy II1 léczből áll (l., 2. és 1. ábra), melyek az X keret vízszintes részén megerősített X1 lemezben vannak alkalmazva. A lécz két végén kissé görbül, még pedig oly módon, hogy ha az F szán / bütykei arra fölfut­nak (az .1 tányér a 2. ábrán látható nyíl irányában forog), a szán a G rúgó hatása ellenében annyira visszafelé mozog, hogy a szán vagy az F fix pofa és az E mozgó pofa között keletkező tér a megmérendő leghosszabb tárgy befogására is elégséges legyen. A megfelelő helyen, tehát a Dl csatorna vége alatt (mely csatorna a gép másik vé­gén teljesen hasonló módon van alkalmazva), az X keretben konzolszerűen egy második El szögdarab vau (i. ábra), melyre egy oly hosszúságú K lemez van szerelve, hogy az *4 tányér megfelelő hasítékában fekvő tárgy mindaddig áf nem eshetik, míg az illető mozgatható F pofa a H1 lécz hatása alatt áll. A K lemez az A tányérforgás értelmé­ben a II1 lécz fölött kiáll, mint az a 4. ábrán pontozva látható. Ha tehát az F szán a !ll lécz hatása alól szabadul, a megmé­rendő tárgyat maga és a fix pofa közé befogja és csak azután távozik a K lemez­ről. úgy hogy most már csak az illető két pofa tartja fogva. Étiben a pillanatban kez­dődik a tulajdonképeni mérés és előszói' azokat a tárgyakat távolítjuk el, melyek hossza a minimálisnál kisebb. Ebből a czél­­ból az A'1 lemezen egy beállítható M üt­köző van (2.. 3.. 3« és 4. ábra). A megraj­zolt kiviteli módozatnál ezt az ütközőt az J/L szán egy része képezi, mely az A"1 le­mezben sugárirányban tolható el és az L csavar segélyével előre vagy hátra felé mozgatható, míg az Ml szán az alsó rész­ben van vezetve, mint az az 1. ábra bal oldalából kitűnik. Minthogy az F szánt a ■) bütyke oly tá­volságban tartja fogva, mely a megmérendő tárgy hosszától függ, világos, hogy az M1 szán M bütykét oly módon lehet beállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom