10950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa szárítására és készülék ezen eljárás kivitelére a fának száraz desztilláczióra való előkészítése czéljából

a szárítás akadály nélkül mehet végbe. Az említett keverék az E csövön jut az F szárítóba, mely az 1. és 2. ábrán látható. Világos, hogy ugyanez a tűzhely több hasonló szárítóval is kapcsolható. A füstgázokból, az égésterményekből és a vízgőzből álló keverék, mely a D keverő kamarában keletkezik, a fából a hygroskopikus vizet tökéletesen kihajtja. A gázkeverék ekkor vizet vesz föl és a D kamarába nagyobb nedvességi fokkal érkeznék meg, ha nem gondoskodnak oly berendezésekről, melyek — mint később látni fogjuk — a nedvesség egy részét elvonják. Hogy a szárítás szabályosan mehessen végbe, a keverék vízgőztartalmának állandóan egyenletesnek kell lennie. Ebből a czélból: 1. a fölösleges vízgőzt a levegőbe vezetjük, 2. a vízgőz egy részét lecsapjuk, 3. a gőzelvezetés és lecsapás által okozott gázveszteséget ujabb égésterményekkel pótoljuk. Következik ebből, hogy egy körfolyam alatt a d nyílástól a D kamaráig végzett egész úton a keverék összetétele változatlan fog maradni. A szárítóba jutott gázkeverék a fán áthatol és végül az F' csövön távozik. Azután a függélyes / csövön lefelé a G kondenzátorba megy. Az f csőből a kis g ki fúvató cső ágazik ki, melyen a kerék egy kis része a légkörben száll el. Ha a keverék a G kondenzátort elhagyja a <f csövön a II ventilátorba jut. mely azt a h csövön a D kamarába nyomja, hol az a rostélyról jövő égéstermékkel keverődik. A primárlevegőt a rostélyhoz vagy a h' csövön vezetjük be a li" ventilátor segélyével (1. ábra) vagy pedig egy előmelegítő kamarából (3. ábra). Ezt az utat végzi a keverék a most leírt készülékben, míg a 3. ábrán látható készüléken és a szárítón áthalad és míg a 3. ábrán látható készüléken megy át, égésterményeket vesz föl, miután a szárítót elhagyja, a fölösleges gáz egy része elszáll és a G kondenzátorban víz csapódik ki. Ezen útjuk alatt a gázok lehűlnek, de ismét fölmelegednek, a 3. ábrán látható melegítő és keverő készülékben. Ha daczára az elővigyázati intézkedéseknek a szárítóban levő fa meggyulladna, a tüzeléssel közlekedő csővezetéket az abban levő csapok segélyével el lehet zárni és a szárítót külön erre a czélra rendelt csapok kinyitásával vízgőzzel tölteni, mely berendezés az T ábrán látható. Ezek után áttérhetünk a szárító részleteinek ismertetésére. A szárító mellett alkalmazott I elevátor lehetővé teszi, hogy a szárítandó fával telt kocsikat az T rakodó állványra emeljük és a szárítóhoz toljuk. Ha a kocsik a szárító i töltőnyílásához jutottak, a fát a szárítóba dobjuk. Ha a szárító ily módon fával megtelt, a J födelet a j' fogantyú forgatásával a töltőnyílásra fordítjuk. Hogy ez könnyebben történhessen, a j" ellensúlyt alkalmaztuk. Az 1. ábrán a födél nyitva a a pontozott, zárva a teljesen kihúzott vonalakkal látható. A szárító fenekén a k ellensúlyokkal kiellensúlyozott K ajtók vannak alkalmazva, melyek művelet körében légmentesen el vannak zárva és csak akkor nyittatnak ki, ha a fa teljesen kiszáradt. A gázkeverék, mely a fa kiszárítására szolgál, alulról áramlik be a szárító kúpos k' részébe vagyis a gázelosztóba, mely a 6. ábrán látható részletrajzban. A gázkeverék a kúp csúcspontjain áramlik be és oldalt a le" nyílásokon távozik, úgy hogy a szárító fenekén egyenletesen terüljön el. A nyílások annak következtében keletkeznek r. kúpon, hogy azt több pántból állítjuk össze. A szárító középvonalában egy L cső van elhelyezve, mely alul í néi el van zárva és a le elosztó kúpra fekszik. Ha a gáz a szárítóba elhelyezett fán áthatol, a központi L csőbe áramlik az ezen a csövön alkalmazott l nyílásokon. Innen a gáz a két /' /' csövön (7. ábra) megy tovább, melyek az F' csőbe torkollanak. (1. ábra) Az l csövek szabad keresztmetszete összegének az Tj CSŐ szabad keresztmetszete kétszeresének kell lenni. Az F' csőből a gázkeverék az f csőbe jut, honnan a fölösleg a g csövön vagy kürtön távozik. Ezt az elszálló gázmennyi-