10950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa szárítására és készülék ezen eljárás kivitelére a fának száraz desztilláczióra való előkészítése czéljából

- 2 — metszetben a tüzelés előtt alkalmazott kamarát ábrázolja, melynek az a czélja, hogy a láng a tűzhelyből a rostély megrakásánál ki ne csapódhasson. A 5~"abra metszet a 3. ábra 11— 12 vonala szerint. A 6., 7. és 8. ábra a szárító bizonyos részeinek részletrajza. Ha a megrajzolt kiviteli módozattól eltérvén, nem magát a szárítót rakjuk meg a fával, hanem egyes kocsikat, melyeket a szárítóba betolunk, a következőkben fölsorolandó ábrákon látható szerkezetet lehet alkalmazni. A 9. ábra az ebben az esetben alkalmazott több, a kocsik befogadására szolgáló folyosóval bíró szárító hosszmetszete, a 10. ábra alaprajza, a 11. ábra keresztmetszete. Ezen kiviteli módozaton három, a kocsik befogadására szolgáló folyosót alkalmaztunk, bár a folyosók száma tetszőlegesen változtatható. A 12. ábra a szárító végének nagyobb méretben rajzolt hosszmetszete, a szárítóban fával megrakott kocsi áll. A 13. ábra a megfelelő alaprajz. A 14. ábra függélyes metszet a 12. ábra x—y vonala szerint. A 15. ábra részletrajz és a szárító egyik vagy másik végének alsó elzárását ábrázolja. A 16. ábra alaprajz. A 17. ábra egy berendezés, melyet két kocsinak oly módon való kapcsolására használunk, hogy a két kocsi között át ne hatolhasson. A 18. ábra egy berendezés, mely meggátolja, hogy a kocsi és a folyosó fala között levő térbe jutó gáz a kocsik fölé emelkedjen, a nélkül, hogy a kocsikon áthaladt volna. A kemencze, melyet a szárító melegítésére használunk és melyet a 3., 4. és 5. ábrán részletesen ábrázoltunk, négy ABC D kamarára van osztva. Az A kamarában van az a rostély és az a tulajdonképeni tüzelést képezi. A B kamara a füstemésztő, mely okvetlenül szükséges akkor, ha kövér, sok gázfejlesztő szenet égetünk. Ebben a kamarában rakodik le a szálló hamu és korom. Az itt le nem rakodott hamu és korom a C kamarában gyülekezik össze, hol azonkívül a gázok teljes elégése is végbe megy. Végül az utolsó D kamarában a szárítóban keletkezett gáz és az abba vezetett füst gyülekezik össze. Ebben a kamarában keverődnek az A kamarából jövő égéstermények és a szárítóban keletkezett gőzök. A 3. és 4. ábrán látható szerkezetnél a primar levegőt a rostély fölött szívatjuk be, de lehet a rostély előtt egy X előmelegítő kamarát is alkalmazni (3a, 4b ábra). A primar levegőt a rostélyhoz vezető nyílás az X kamara fölső részén van alkalmazva, mely kamarába a fűtő akkor, ha a rostélyra ujabb tüzelőanyagot akar dobni vagy a rostélyon levő tözelőanyagot a rostélyon szét akarja teríteni, bemegy. Ezen X kamara alkalmazása következtében nem kell attól tartani, hogy a láng a kemenczéből akkor, ha a kemenczeajtó nyitva van, kicsapódjon. Az X kamarának x ablakai vannak, melyek kívül és belül rostélyszövettel vannak födve. Hogy a kamarába külső levegő be ne hatoljon, az af ajtó előtt egy Y kamarát alkalmazunk. A kétszárnyú x' if ajtók befelé nyílnak. Minthogy a szárítókamara, melyen a gázok áthatolnak, a gázok mozgása elé bizonyos akadályt gördít, két szellőztetőt alkalmazunk, az egyik az A tüzelőtérbe szívja a levegőt, a másik a D térbe szívja be az égésterményeket és a gőzöket. Ez a második szellőztető, mely az égésterményeket és a gőzöket szívatja be, oly módon van méretezve, hogy a szárítóban állandóan 0-5—1—2 mm.-nyi vízoszlopnak megfelelő túlnyomást létesítsen. Ez a kis nyomás biztosan meggátolja, hogy a szárítóba külső levegő jusson be és ezért a rendes föntartása igen fontos, mert abból, ha a szárítóba külső levegő jut be, könnyen tűzvész keletkezhetne, minthogy a fa 120—250°-ra va£ fölhevítve. A füstgázokból, égéstermény ékből és vízgőzökből álló keverék a tűzhelyből d-nél a kellő hőfokkal távozik el, úgy hogy a szárítóban