10940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sör pasteurizálására
nek és lehűtésnek szénsav jelenlétében. Ha a légritkítást nem akarjuk alkalmazni, akkor a káros mellékalkatrészeket, illetve a légmaradékot szénsavval nyomás alatt való ismételt kimosás által is eltávolíthatjuk, a mikor is a sört előnyös körülbelül 20°—30° C.-ra fölhevíteni. A. légritkítás alkalmazásánál az indifferens gázzal, illetve szénsavval való kimosás a vacuumban való kezelés után és a pasteurizálás előtt nem mindig, hanem csak akkor szükséges, ha nem vagyunk biztosak benne, vájjon a vacuumban való kezelés által a sör illó alkatrészeit és a talán abban tartalmazott légmaradékokat tényleg teljesen eltávolítottuk-e. A sörnek vacuumban való kezelését, illetőleg a kísérletek azt mutatták, hogy ezen kezelést nem szabad nagy hőmérsékletnél foganatosítani, minthogy fölhevítésnél csak részleges légritkítás előidézésénél is már a sör zamatja, különösen komlózamat és alkohol megy veszendőbe. A sör káros mellékalkatrészeinek III. az esetleg abban tartalmazott légmaradékoknak mechanikus eltávolítása tehát különösen terjedelmes üzemnél előnyösen külön tartályban történik. Ezen esetben a folytonos üzem könnyen lehetséges. Ha azonban időre és folytonos üzemre súlyt nem fektetünk, az illő alkatrészeknek úgy vacuuin, mint indifferens gáz (szénsav) segélyével való ismételt kimosás által eszközölt eltávolítását magában a pasteurizálásra használt edényben végezhetjük. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnak gyakorlati foganatosítását a mellékelt | rajz nyomán fogjuk közelebbről megmagyarázni. Külön tisztító tartálynak és vacuumnak alkalmazásánál mindenek előtt a V tartályba (1. ábra) legczélszerűbben a o zuhany segélyével a kezelendő sört vezetjük be. A V tartályban, mely a v1 cső által valamely evakuáló készülékkel, pl. légszivattyúval áll [ összeköttetésben és a v3 bebocsájtó csővel van ellátva az indifferens gáz, illetve szénsav segélyével van ellátva, ezen czélból előbb vacuumot hozunk létre mely ezen műve let közben is lehetőleg is föimtartatik. Ez által a szagot és ízt károsan befolyásoló, illó erjedésü alkatrészek, illetve a sörben esetleg tartalmazott légmaradékok eltávolíttatnak. Mihelyt a tartály ily sörrel eléggé meg van töltve, az utóbbit pl a ca csövön bevezetett szénsav segélyével vagy esetleg a p szivattyú segélyével az azzal összeköttetésben álló pasteurizáló edénybe, pl. az elzárható D vezetéken keresztül áthajtható. Ezen a 2. ábrában hosszmetszetben és a 3. ábrában keresztmetszetben töltüntetett A pasteurizáló edényt természetesen előbb evakuáljuk és czélszerűen szénsavval megtöltjük. Hogy a vacuuin hatását előmozdítsuk, a V tartályt alkalmas 11 kavaró szerkezettel látjuk el. Ezen vacuumkezelés után a sört kivánt esetben már a vacuumtartályban, vagy csak a pasteurizáló edényben nyomás alatt szénsavval kimoshatjuk. A sört tehát már most vagy közvetlenül a vacuumkezelés után, vagy miután az épen említett kimosás is foganatosíttatott, a pasteurizáló edényben szénsav jelenlétében és azzal érintkezésben fölhevítjük és lehűtjük, a mint ezt későbben fogjuk leírni és ezután a szállító edényekbe töltjük. Ha az illó mellékalkatrészeknek vagy légmaradékoknak a sörből való mechanikus eltávolítását vacuuin nélkül, csupán a sörnek valamely indifferens gázzal, különösen szénsavval) való alkalmas kimosása által akarjuk elérni, akkor azt külön tartályban, melyből azután a sör úgy, mint előbb a vacuumtartályból a pasteurizáló tartályba vezetjük, vagy magában a pasteurizáló tartályban (fölhevítő edényben) is végezhetjük. Az utóbbi foganatosítási módnál alkalmazandó eljárás a következőkben közelebbről fogjuk leírni. A pasteurizáló kazán térfogatának körülbelül részére sörrel megtöltjük, a fölötte lévő levegő és szénsav keverékét szénsav bevetése által kiszorítjuk és a kazán elzárása után a. még benne tartalmazott szénsavat alkalmas kavaró szerkezet segélyével a sörbe préseljük. Ezen czélból a kazán elzárható kifúvó csővel, széusavbevezető csövei és egy kavaró karokat hordó tengellyel
