10899. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús gép
Azonkívül a fogaskerék minden fogának sziinetrikus részét két rész alkotja, melyek egyike a fog külső része c »i, másika a fog belső része m n. A fog legmagasabb pontja érintkezik a henger kerületével. Hogy azonban a fog egész füliilete egy folytonos görbét alkosson, a külső és belső rész n c. végpontjának a hozzácsatlakozó külső vagy belső rész végpontjával egybe kell esnie. Kell továbbá, hogy a fog külső és belső része egyenlő ívhosszúságii körszegmentumok által határolt térbe essen. Tegyük föl, hogy ez a két föltétel teljesítve van. Ekkor az 1. ábrán a vezérkör sugara 0 — m — /»', melynek nagyságát a gyakorlatban előzetesen meg kell határozni és a gördülő kör sugara r —- ^ = u m. 4 Ekkor a 0 — n sugár Rl = R - 2r = 2r és a külső kör 0 — c sugara. R1 1 = R - 2r = 6r. Tényleg ha 11 Ii1 />'1 1 li — 2r és ha a gördülő kör sugara 2r, a gördülő kör mindig érintkezik a kiilső vagy belső segédkörrel, ha azt a vezérkör belsejében vagy külsejében gördítjük. Következik ebből, hogy az epi- vagy hypocykloisokat a vezérkör sohasem metszi és hogy azok az u és c pontjaikban egymással érintkeznek. Az ily módon leírt görbe tehát folytonos zárt görbe. Másrészt a fog külső és belső része egyenlő ívhosszúságii kör által határolt körszegmentumba esik, ha az ívhosszúságot a vezérkörön mérjük, ez 2-R _ ttR. 4 2 Tehát a gördülő körnek ily hosszúságú útat kell megtennie, hogy a fog kiilső vagy belső részét leírja Világos, hogy az így alkotott görbe magában zárt görbe, és hogy ha a gördülő kör a vezérkörön négy hasonló mozgást végez négy teljesen egyenlő nagy térben, ismét a kezdeti állásába tér vissza, és hogy a gördülő kör r sugara az ívhosszból is mint • adódik ki, minthogy ekkor a gördülő kör kerülete a vezérkör 90° hosszú ívével egyenlő hosszaságú. Tehát, ha az Ji és r értékek az adott viszonyban állanak, egy magában zárt, epi-és hypocykloisokból alkotott görbét létesítünk. mely négy, egy ponton átmenő két tengelyre szimetrikus részből ált és a melyet ennek következtében igen könnyen lehet oly módon megszerkeszteni, hogy a görbének csak egy a- tengelykereszt egynegyed részébe eső részét szerkesztjük meg és a többi három részét a terigelykeresztre szlmetrikusan rakják föl. Az 1. ábra dugattyúnak a tengelyére merőleges sík szerint vett metszetét ábrázolja, pl. a 2. ábrán az s — c vohalon átmenő sík szerint. Ha ezt a keresztmetszetet a tengelyen önmagával párhuzamosan toljuk el, és az sc egyenes, az s1 c1 és s1 1 c1 1 helyzetekbe jut, a görbe által határolt fölület a térben egy egyenes hengert ír le, melynek alapjai a jelzett keresztmetszettel összeillő, magukba zárt, epi- és hypocykloisokból alkotott görbék által határolt fölületek. Ilyen a dugattyú, mely az első kiviteli módozatnak felel meg. A kérdés az, hog-y fölléphetnek-e ily dugattyúk által határolt térben káros terek V Tegyük föl. hogy egy burkolatban két, egymással párhuzamos, az 1. ábra szerint szerkesztett dugattyú forog, mint az a 3. ábrán látható. A vizsgálat eredménye az, hogy az ily dugattyúk a eykloisos fogazatú fogaskerekek azon tulajdonságával, hogy egymással akkor, ha ellenkező értelemben forognak, egy vonalban folytonosan érintkeznek, teljesen megfelelnek. (A 3. ábrán a dugattyúk helyzetét 15 fokos forgás után több állásiján ábrázoltuk.) Induljunk ki abból az esetből, mikor a dugattyúk az 0 c és 0l c1 helyzetben vannak, a dugattyúk nagy tengelyei egymásra merőlegesek és a dugattyúk az 1 pontban érintkeznek. Ha a dugattyúk o v1 nyilak értelmében forognak, 15°-os forgás után. a
