10899. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús gép
0-— 4 -2 ismét L5°-os forgás után a 3, azután az 5 6, végül összesen 90°-os forgás után a 7 pontban érintkeznek. Ha ezeket a különböző helyzeteket, melyekben a dugattyúk az 1 7 pontban érintkeztek, megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy az érintkezés csak egy vonalban történik, tehát a dugattyúk között oly zárt terek, melyekben a folyadék összegyűlhetnék, — kivéve a munkateret — nem keletkeznek. Ennek oka az, hogy mindig konkáv föliilet érintkezik konvex fölülettel, tehát a munkaterek határolására divergáló fölületek szolgálnak, melyek holt vagy káros tér föllépésére nem alkalmasak. Megjegyzendők, hogy a dugattyúk a 3. ábrán látható helyzetek bármelyikében mindig legalább két vonalban érintkeznek a burkolattal, minthogy oly hengerekben forognak, melyek tengelye a dugattyúk forgástengelyébe esik és sugara a dugattyúk hoszszával egyenlő. Ennek következtében a dugattyúk forgásuk közben bármely helyzetben oly módon érintkeznek a burkolattal és egymással, hogy a d beömlő és a dl kifuvató nyílás egymással sohasem közlekedhetik. A második kiviteli módozat bármely ismert dugattyú-keresztmetszetnél alkalmazható, ha csak a keresztmetszet olyan, hogy azt a dugattyú tengelyén önmagával párhuzamosan oly módon el lehet tolni, hogy egy pontja csavarvonalat írjon le, és ha két ily dugattyút a 3. ábránál jelzett módon forgatni lehet. Minthogy azonban a káros tér föllépését csak az első kiviteli módozatnál leírt keresztmetszettel lehet teljesen kiküszöbölni, a dugattyú képezésére ezt a keresztmetszetet használjuk, mikor lehetőleg tökéletes dugattyút állítunk elő. Tudjuk, hogy két egymásba fogódzó fogaskerék forgásánál a két fogaskerék fogainak érintkezési pontja a fog kerületén elcsúszik és ha a fogak érintkezési pontjainak helyét egy a kerékre viszonyítva mozdulatlan síkon följegyezzük, egy görbét nyerünk. Ez a görbe már a 3. ábrán is látható, a mennyiben az érintkezési pont az 1 ponttól 2 3 4 5 6 ponton át a 7 pont felé eltolódik. Ha a dugattyúk v v1 nyilak értelmében tovább forognak, az érintkezési pont a 7 pontból ismét az 1 pont félé fog mozogni, és ha a dugattyú összesen 180°-os forgást végzett, ismét az / pontba fog visszatérni, mi abból, hogy a dugattyú négy szimetrikus részből áll, magából is világosan kitűnik. Tehát míg a dugattyúk egy teljes fordulatot végeznek, az érintkezési pont a 4 ponton négy ízben megy át. Megjegyzendő azonban, hogy az érintkezési pont a 7 pontból az 1 pontban nem ugyanazon az úton tér vissza, melyen a 7 pontba eljutott, hanem egy ezzel szimetrikus görbén, tehát az érintkezési pont a dugattyúk egy fordulata alatt a 4. ábrán látható ^görbét írja le. Ez azonban a következő megfontolásokra befolyást nem gyakorol. A dugattyúk érintkezési pontjának ezen eltolódása azonban a középső forgássugár folytonos változását vonja maga után és miután a forgás egyenletes, a dugattyúk által bezárt tér nagyságát is változtatja. Világos, hogy a dugattyúk ható fölülete egy fordulat közben kétszer éri el a maximális és kétszer a minimális értéket. így az o tengely körül forgó dugattyúra a gőz az 0 s karral arányos nyomással hat, ha azonban a dugattyú forog, a dugattyúra ható nyomás abban a mértékben kisebbedik, a melyben a dugattyúk érintkezési pontja a nagy tengely felé eltolódik. Ellenben az O1 tengely körül forgató dugattyúra a kezdeti állásban ható nyomás forgást nem idéz elő a forgást előidéző nyomás csak abban a mértékben nő, melyben a dugattyúk érintkezési pontja a dugattyú kis tengelye felé tolódik el. Világos tehát, hogy a forgást előidéző nyomás csak akkor fog állandó lenni, ha az egyik föliilet forgás közben annyival nagyobbodik. a mennyivel a másik kisebbedik, mi az adott esetben nem történik meg. Tehát a 3. ábrán látható gép egyenes dugattyúkkal állandó nagyságú forgató nyomatékot nem idéz elő, hanem a forgató
