10524. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőközlő műveken

— & — helyzetétől, azon helyzettől, a melyben nz az X Y forgási tengellyel konczentrikus állásban van. jobbra vagy balra fekszik e ? mert ha a D öntvény ugyanoly irányban forog, mint az A tengely A'2

forgattyúcsapja, akkor a I) öntvény mozgása a Z>2 szivattyúhengerek működését lassítani fogja, minek folytán a G hengerekbe kevesebb folyadék fog benyomulni, mint a mikor a J forgattyúcsap úgy van beállítva, hogy a D öntvény az A2

forgattyúcsappal ellenkező érteleinben forog. Ebből következik, hogy a J forgattyúcsap egy bizonyos effektív lökethosszánál a hajtómű működése hatásosabb ezen esetben, a midőn a D öntvény és A forgattyútengely ugyanazon irányban forognak, mint hogy ha azoknak forgási iránya ellenkező értelmű. Czélszerűnek tartjuk a következőkben a J forgattyúcsapnak és K szelepnek beállítási módját és ennek eredményét leírni. Ha a K szelep teljesen nyitva van és J forgattyúcsap X Y forgási tengellyel konczentrikus állást foglal el, akkor a Ií szelepen keresztül a folyadéknak teljes czirkulácziója áll elő, a G hengereken keresztül pedig, a melyeknek J forgattyúcsapja nem bír hatásos lökettel, semmi czirkuláczió nem lép föl, tehát a D öntvény nyugalomban marad, daczára annak, hogy az A tengely normális sebességgel forog. Ha most J1

tengelyt egy fél fordulattal elfordítjuk, úgy hogy tehát a J forgattyúcsap maximális exczentriczitását éri el, s egyidejűleg s vele összefüggően a K szelep mozgatása által az összeköttetést E6 czirkuláczió - csatornák és D öntvény belseje között elzárjuk, akkor a D2

dugattyúk által elmozdított összes folyadék G mótorhengereken kénytelen keresztül haladni, minek következtében I) öntvény a H motordugattyúk által kiszorított folyadékmennyiségnek arányában csekély sebességgel forogni kezd. Ha a K szelep zárva tartása mellett a J forgattyúcsapot további félfordulattal elfordítjuk, ugy hogy az az X Y forgási tengelyhez képest ismét konczentrikus állásba jusson, akkor a D öntvény sebessége ezen további félfordulat alatt fokozatosan egy bizonyos maximumig növekszik, mert hisz a K szelep zárva lévén, a D1

dugattyúk által kiszorított összes folyadék most is G mótorhengereken kénytelen keresztül haladni, a melyeknek dugattyúi a ./l

tengelynek eme félfordulata közben a D öntvény egyes körülforgásai alatt mindig kisebb és kisebb mennyiségű folyadékot szorítanak ki, még pedig abban az arányban kevesebb és kevesebbet, a mily arányban a J forgattyúcsap konczentrikus helyzete felé közeledik. Hogy az ily módon kiszorított folyadékmennyiségnek fokozatosan kisebbednie, a sebességnek pedig növekednie kell, az abból is látható, hogy azon esetben, a midőn a J forgattyúcsapnak semmi exczentriczitása nincsen, a H dugattyúk egy csöpp folyadékot sem szorítanak ki és hogy ezen esetben a szivattyú-dugattyúk sem szívhatnak semmi folyadékot, úgy hogy ekkor a D öntvény maximális sebességgel, vagyis az A tengely sebességével fog forogni. A D öntvénynek forgási iránya az alatt, míg a J forgattyúcsap a most leírt módon egy teljes fordulatot tesz, a hajtott jármú előre haladási irányának felel meg. Azon czélból, ha a J forgattyúcsap beállítását a jármű hátra való hajtása czéljából eszközölhessük, a J forgattyúcsap és a K szelep mozgása közti összefüggést létesítő szerkezet úgy van elrendezve, hogy a J forgattyúcsapot az előbb leírt teljes fordulattal vissza kell forgatni és a beállítást az előbbivel ellenkező értelemben ismét azon állásból kezdeni, a midőn a J forgattyúcsap az X Y forgási tengellyel konczentrikus helyzetet foglal el. A ./ forgattyúcsapp a most említett állástól kezdődő első félfordulata közben a K szelepet elzárja azon czélból, hogy a G hengerekbe nyomott folyadék által 1) öntvény forgásba jöhessen; e félfordulat végén K szelep teljesen el lesz zárva és a G hengerek dugattyúi által kinyomott folyadékmennyiség maximális lesz. Ha a K szelep zárva tartása közben J forgattyúcsap a most említett félfordulaton túl tovább fordul, a D öntvény forgási sebessége növekedni fog,