10524. lajstromszámú szabadalom • Újítások erőközlő műveken
— 4 m és összenyomhatatlanságánál fogva A2 forgattyúcsap forgó mozgását IP hajtórudak és D2 dugattyúk közvetítesével a D öntvényhez juttatja el, innen pedig a D1 0 láuczkerék által a hajtandó készülékhez. Föltéve azonban, hogy az E7 burkolatban lévő K szelep annyira nyitva van, hogy a D1 szivattyúhengerek külső részei és a í öntvény belső ürege között a közlekedés E'° csatornák és E7 hengeres toldat útján teljesen szabad, legkevésbbé sincs gátolva és .7 forgattyúcsap még mindig konczentrikus helyzetben van az X T-hoz képest, akkor az A hajtótengely forgása a folyadéknak csupán a D öntvényből az E csatornákon keresztül és vissza a D öntvénybe való czirkuláczióját fogja eredményezni és a D öntvényre csak a folyadék és az öntvény csatornafalai közti súrlódásból származó igen jelentéktelen forgató hatás fog gyakoroltatni. Ha azonban a J forgattyúcsap az X Y tengelytől kifelé elmozdíttatik, úgy hogy ahhoz képest exczentrikus helyzetbe jut és Fs hengeres toldat K szelepet elzárja, akkor az összes folyadék a D öntvény belsejéből és a D1 hengerekből vissza a D öntvény belsejébe, a G hengereken és E4 csatornákon keresztül kénytelen folyni, mi által a folyadék a D öntvényre forgató hatást gyakorol, a melynek mértéke a J forgattyúcsapnak az X Y tengelyre vonatkozó exczentriczitásától függ. Hogy ha ezen exczentriczitás maximumát eléri, a forgató hatás is maximum lesz, mert a H dugatytyúk és a mótorhengerek födele közé be szorított bizonyos mennyiségű folyadék a D öntvénynek kisebb szögsebességet fog kölcsönözni azon esetben, ha a J forgattyúcsap exczentriczitása maximumot ért el, mint a mikor ha ezen exczentriczitás kisebb mértékű. Ha most, midőn a forgattyúcsap még exczenfcrikus helyzetben van (mint pl most a fölvett esetben), az E7 hengeres toldatban lévő K szelep megnyittatik, a czirkuláló folyadéknak egy része, a helyett, hogy a mótorhengerekbe nyomulván, azoknak és dugattyúiknak relatív mozgást kölcsönözne, az E1 hengeres toldaton át rövid úton jut vissza a D öntvény belsejébe, mi által a D öntvényre gyakorolt forgató hatást a K szelep által szabaddá tett nyílás nagyságának arányában csökkenti. A folyadék azón része, a mely bármely pillanatban a hajtóerő átvitelére szolgál és így meglehetős nagy nyomás alatt van a I)9 , E6 és Gx csatornákban és a Dl és G hengerek külső végében foglaltatik, úgy hogy a Dl 3 , Dx s, Dx \ Z>1 9 a-val jelölt tömített illesztésekhez, melyek az egyedüli tömítést igénylő alkatrészek, nem juthat el. - A következőkben az E7 hengeres toldatban lévő K szelepet az azt működtető készülékkel kapcsolatban fogjuk leírni, vonatkozással az 1., 4. és 5. ábrákra. B öntvénynek, valamint D1 és G hengereknek az X Y tengely körüli forgási iránya, tekintettel a J forgattyúcsapra, a G mótorhengereknek J* forgattyúcsapra vonatkoztatott helyzetétől függ, a melyekben állandóan a folyadék által kifejtett hajtóerő van jelen, azaz, hogy ha a ./ forgattyúcsapon átmenő eredő az X Y forgási tengelyen is keresztül megy, akkor a I) öntvény nem foroghat, hogy ha azonban a forgattyúcsap eltolása által ezen eredő erő most említett irányától a forgási tengely egyik vagy másik oldalára eltér, akkor egy a tengely keresztmetszetére érintőleges irányú forgató hatás keletkezik és a D öntvény ezen érintőleges hatás irányának megfelelőleg forgásba jön. Miután pedig az eredő a J forgattyúcsapnak az előbb leírt módon való eltolása által, mely eltolás az X Y forgási tengely egyik vagy másik oldalára történhetik, helyét szintén megváltoztatja, látható, hogy a 1) öntvény könnyen mozgásba hozható, megállítható vagy megfordítható az által, hogy a J forgattyúcsapot az X Y tengelyhez képest konczentrikus vagy egyik vagy másik irányban exczentrikus helyzetbe hozzuk. Az A hajtótengelynek egy bizonyos forgási sebességénél a D öntvénynek kölcsönzött szögsebesség nemcsak a J forgattyúcsapnak az X Y forgási tengelytől sugárirányú távolságától, azaz nemcsak az effektív lökethossztól fog függni, hanem attól is, vájjon a J forgattyúcsap semleges
