10476. lajstromszámú szabadalom • Hordógyártó gép

- é -elrendezve, még pedig aképen, hogy mindegyik hordóvégen két, lényegében meg nem szakított gyűrű alkottatik. A hátulsó T félgyűrűk szilárdan vannak az V tengelyre erősítve, míg a mellső T gyűrűk hasonló módon vannak a V tengelyen elrendezve. Mindegyik T félgyűrű ezenkívül c-nél egy hasítékkal van ellátva, melyen a V tengely keresztülnyúl; mindegyik 7" félgyűrű hasonlóképen van ellátva a d vezető hasítékkal, melyen az V tengely van keresztül vezetve. Ezen hasítékok akképen vannak alakítva, hogy a félgyűrűk úgy az 1.. mint a 2. ábrában föltüntetett helyzetet foglalhatják el, miközben azok az V és V tengelyek által működtetnek. A 7. ábrában azon hajtó szerkezet, melynek segélyével az említett tengelyek azonos módon forgattatnak, tüzetesebben van föltüntetve. Az fr

, valamint a I' tengely végén egyegy e illetve f fogazott kerék iil, melyek egyenlő sugárral bírnak és melyek egymásba nyúlnak. Ezen két kerék egyikével /"-fel a g kézi emeltyű van összekötve, melynek mozgatása által a félgyűrűket tetszés szerint lehet az említett két helyzet egyikébe vagy másikába hozni (I. és 2. ábra). A félgyűrűk súlyának kiegyenlítésére és ennélfogva a félgyűrűk mozgathatóságának megkönnyítésére a V tengelyen két /t kar van elrendezve (1., 2. és 7. ábrák), mely karokra az i súlyokat akasztjuk. Mivel a félgyűrűk szétesni, a súlyok azonban a F tengelyt forgatni törekszenek, még pedig aképen, hogy az a félgyűrűket függélyes állásában megtartsa, vagy azokat ebbe visszavigye, úgy a félgyűrűk súlya ezen elrendezés által pontosan kiegyenlíthető. A T T félgyűrűk belsejében a B alakítótengelyre a j alakító-fejek vannak szilárdan megerősítve és pedig mindegyik hordó végén, a mint azt az 1. és 2. ábrából láthatjuk. k sajátságosan alakított gyűrűszegmentek (4., 5. és 6. ábrák), melyek az m vezetékek közt csúsznak el. Az m vezetékekre az n lemezek vannak fölcsavarolva. melyek a k gyűrüszegmentek küllőit átlapolják, úgy hogy azok rögzíttetnek. Mindegyik szegmentnek végei o-nál kivágásokkal vannak ellátva, úgy hogy a végek egymást födik, ha a gyűrűk szétfektetett vagy összehúzott állásukban vannak. Ezen elrendezésből kitűnik, hogy a gyűrüszegmentek vagy az 1. és 5. ábrában föltüntetett helyzetet foglalják el. a mikor is azok teljes gyűrűt alkotnak, vagy hogy azok a j alakító-fejek alatt összehúzatnak, a mikor is az alakítóról egy hordót le lehet emelni. Mindegyik gyűrűszegment egy p vezetékhasítékkal van ellátva, melyben az r rúdak csúsznak; a j alakító fejek hasonlóképen vannak ellátva a hosszú / vezetékhasítékokkal, melyeken az r rúdak áthatolnak. Ezen rúdak a 4. ábrában bemutatott alakkal bírnak és a lejtős s és t fölületekkel vannak ellátva, melyek a k gyűrűszegmen- • teket a rúdnak ide-odajárásánál befelé és kifelé szorítják. Ezen r rúdak a B alakító tengelyen szilárdan ülő ? fejben csúsznak ide- és tova és másik végeik w-nál a v keresztfejjel vannak összekötve. Ezen fej az agyán áthatoló és a B alakító-tengely belül üres végének w hasítékaiban vezetett n' peczekkel van ellátva, mely egyidejűleg az .'• rúdon is áthatol, melynek másik vége az y fogantyúval van ellátva. Ezen fogantyú segélyével az x rúdat tetszőlegesen el lehet tolni. A rugóhatás alatt álló A' fogók ezen rúdat helyzetében rögzítik, ha az alakítórészek szét vannak fektetve (I. ábra). Ezen elrendezésből következik, hogy mihelyt az x rúdat a 4. ábrában nyil által jelölt irányban eltoljuk, a & gyűrüszegmentek befelé szoríttatnak (2. ábra) és hogy ha a rúdak kiindulási helyzetükbe visszatértek, a szegmentek kifelé feszíttetnek azon állásukba, mely az 1., 4. és 6. ábrákban van föltüntetve. A gép mellső részében elrendezett külső T gyűrűk vagy maguk hordják a B' dongatartó-vezetékeket, vagy azokkal össze vannak kötve; ezen vezetékek, a mint ez a 8. és 9. ábrákból látható, akképen vannak alakítva, hogy a C fejrészeket azokba be lehet csúsztatni. Ezen fejrészekkel az S dongatartó végei csapok segélyével vannak össze-