10339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves anyagok konzerválására
a leírt módon kezeltük, azokat egy hermetikusan zárt kamrába (melyet a következőkben párologtató kamrának fogunk nevezni és mely a 2. ábrában schematikus függélyes metszetben van föl tüntetve) hozzuk, melynek levegőből, valamely más gázból vagy gázkeverékből, szénsavból vagy ennek levegővel való keverékéből álló gáztartalmát megszárítjuk és mozgásba hozzuk, úgy hogy az a szerves anyagokban tartalmazott minden nedvesség elpárolog és abszorbeáltatik. Ezen c/.jiból kénsavval, kalcziumkloriddal vagy más alkalmas vegyszerrel töltött 9 teknők vannak a kamrában elrendezve, melyek a gáz:arcalom nedvességét abszorbeálják. A kamrában a 10 ventilátort vagy szivatytyút lehet elrendezni, hogy a levegőt a kamrából kihajtsuk és abba újból visszavezessük. Ez utóbbi esetben a szárító anyagot a szivattyú és a párologtató kamra közötti vezetékbe igtathatjuk be. A mint látható, minden esetben ugyanazon gázmennyiséget újból fölhasználhatjuk. A gáztartalomnak alkalmas czirkulácziója által az anyagokat a párologtató kamrában teljesen megszáríthatjuk. Az anyagokat a párologtató kamrában föl lehet függeszteni, vagy akként elrendezni, hogy azok a kamra gáztartalmiinak lehetőleg nagy fölületet nyújtsanak. Egész levágott ürü kezelésénél pl. elég azt a nyomási kamrában 2 vagy 3 atm. nyomás alatt álló gáz hatásának 20—30 perczig alávetni Egy negyed vagy fél marha körülbelül 40 perczig tartó 4—5 atm. nyomást igényel. Hogy húst vagy más szerves anyagokat természetes állapotukban konzerválhassunk, kedvező eredményt érünk el, ha a párologtató kamrában a kezelendő anyagnak minden 100 kgjára 1 /2 —l kg. konczentrált kénsav vagy kalcziumklórid volt jelen. A gázczirkuláczió előidézésére elég a ventilátort 24 óránként egyszer vagy kétszer egy-egy negyed órán keresztül hajtani. A szerves anyagok teljes megszárítására a nedvességet abszorbeáló közeg mennyiségét három- vagy négyszeresen nagyobbíthatjuk, úgy hogy az erélyesebben hat, és hogy a kívánt eredményt gyorsabban érhessük el, a gáz mozgását is gyorsíthatjuk és folytonossá tehetjük. A leírt eljárás segélyével a tojást is igen hosszú időre teljesen változatlan állapotban el tehetjük. A kezelés kétféleképen történhetik, még pedig vagy a kereskedelem számára, vagy gyógyszerészeti czélokra. Az első esetben tekintettel kell lenni: a) azon körülményre, hogy a tojás tápanyagai nyers állapotban félig folyékonyak, igen sok vegyületből állanak és igen könnyen rothadásnak indúlnak, a mihez a nagy hőmérsék. a rossz levegő és némelykor a tojás légterében tartalmazott rothadási csírák hozzájárúlnak ; b) a tojásfehérnyének és sárgájának physikai tulajdonságaira és ezen részeknek friss tojásoknál elfoglalt kölcsönös helyzetére ; c) azon körülményre, hogy a régi tojás légterének nagyságán, mely a párolgással nagyobbodik és sárgájának helyzetváltozásán könnyen fölismerhető. A tojást a kereskedelem számára következőképen konzerválhatjuk. A tojásokat alkalmas tartályokba úgy helyezzük be, hogy azok csúcsosabb végeiken áüjanak. Ezen tartályokat a nyomási kamrába visszük, a hol gáz. mely ll /a atm. nyomással bírhat, áthatol a tojás héjján. a félfolyékony anyagokat telíti és így az összes rothadási csírákat, melyek azokban előfordúlhatnak, ártalmatlanná teszi. A tartályoknak és a tojások behelyezésének olyannak kell lenniök, hogy a gáz a tojások fólületéhez könnyen hozzáférhessen. Miután a tojásokat elegendő időn át, pl. 15—20 perczig a nyomási kamrában kezeltük, azokat tetszőleges időn át a párologtató kamrában hagyjuk, melynek gáztartalmát a fönnt leírt módon száraz állapotban tartjuk meg. Hogy a tojás sárgáját természetes helyzetében megtartsuk, a tojásokat megfTrzésük közben naponta vagy gyakrabban akként kell forgatni, hogy legmagasabb részük a legalacsonyabbat váltakozzék. Ezen czélból
