10112. lajstromszámú szabadalom • Füstgáz-elégető berendezés gőzkazántüzelések számára
% — 2 8. ábra magának a légszabályozónak hosszmetszete. 9., 10. és 11. ábrák pedig annak részletrajzai. » 12. és 13. ábrák a másodlagos elégető levegőnek előmelegítésére szolgáló készüléknek keresztmetszeteit szemléltetik, végül 14. ábra egy szállópor lecsapására szolgáló torlaszt tüntet föl. A füstgázelégető-készűlék maga a következő részekből áll: a másodlagos elégető levegő bevezetésére, s a levegő bevezetésének az égési folyamat előrehaladása mérvében való szabályozására szolgáló berendezésből, továbbá a füstgázok megtorlasztására és az elégető levegő előmelegítésére szolgáló készülékből. A másodlagos elégető levegőt a hullámos fölületű a rostélypálczák alatt az f tűzhídnak egy nyílásán át vezetjük a füstgázokhoz, mely nyílás a vízszintes e1 csap körül forgatható e csapó-ajtóval van elzárva, melyet a később leírandó légszabályozó segélyével működtetünk. Ha az e csapajtó nyitva van, a levegő egy része az a rostély alól az f tűzhíd mögé jut, hol előmelegítve, a még el nem égett füstgázokat teljesen elégeti. Az előmelegítő berendezés a tűzhíd mögött elrendezett g lyukgatott lapokból áll, melyek g1 csavarrudakkal vannak egymással összekötve, ahol is a g2 közbetett részek az egyes lapok érintkezését meggátolják, úgy hogy a beömlő hidegebb levegő, az egyes lapok közti hézagokon áthaladva, azok melegét fölveszi. Ezen g lapok a g% oszlopokon nyugszanak s lapos vagy hullámos fölűletűek lehetnek (3., 12. és 13. ábrák). Az ily módon előmelegített másodlagos levegőnek a füstgázokkal való keverődését az m chamotte-torlasz eszközli, melynek úgy a füstgázak. mint a levegő nekiütköznek, s a létrejött örvénylés folytán egymássől bensőleg keverednek. Ugyanezt eszközlik az n torlaszok is, melyek egyúttal a durvább korom- és szállópor-részecskéket is lecsapják. A szállópor és korom könnyen lerakódik a g lapok közé és azoknak lyukaiba is, s hogy azt az üzem megszakítása nélkül eltávolíthassuk, a tűzeső fenekén elrendezett és a » szeleppel ellátott h1 csövön át közvetlen gőzt vezetünk be s azt a h szétporlasztó fej segélyével finomul elosztva, a g lapok közé fújtatjuk, s így azokról a szállóport és kormot eltávolítjuk. Hogy a füstgázokat levegő fölösleg nélkül tökéletesen elégessük, oly elrendezésről gondoskodunk, melynek segélyével az égés kezdetén jusson több levegő a tűzesőbe, azután pedig az égés élénkülésének mérvében a bevezetett levegő mennyiségét fokozatosan csökkenthessük. A levegő bevezetését az e csapó-ajtó eszközli, melyet egy a b tűzajtóval összeköttetésbe hozott szabályozó készülék működtet. Ezen szabályozó készülék a 4. és 6. ábrákon a tűzajtónak zárt, 5. és 7. ábrákban pedig annak nyitott helyzete mellett van föltüntetve. A tűzajtó alatt vízszintesen elrendezett c tengelyen a d kar van szilárdan elrendezve, mely úgy van meggörbítve, hogy a b tűzajtó kinyitása alkalmával azt eltolhatja, minek következtében a c tengely is elfordúl c1 csapágyaiban, d kar mozgása a c tengellyel szilárdan összekötött a karra vitetik át, mely szabad végével csuklósan kapcsolódik az ux emeltyűhöz. tP emeltyű alsó vége az u2 hézaggal van ellátva, melyen egy a c tengelyre merőleges és q1 csapágyaiban a rostély alatt elrendezett, q tengellyel szilárdan kapcsolt, q2 emeltyű van lazán átdugva. Ezen emeltyűnek szabad vége s s1 vonórúdak és az r csigán futó r1 kötél vagy láncz által az l levegőszabályozóval áll kapcsolatban. A q tengelynek a rostély alatt lévő másik végén (3. ábra), egy egykarú es emeltyű van megerősítve, mely az e2 vonórúd által csuklósan van az e csapóajtóval összekötve, melyre a c tengelynek mozgása, a b tűzajtónak nyitása alkalmával a fölsorolt síterkezeti részek közvetítésével vitetik át A b tűzajtó betevése alkalmával a c tengelyt a vele szilárdan összekötött t emeltyűn eltolható t' súly viszi vissza eredeti helyzetébe.
