9926. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús kormánymű szivattyúszelepek számára

_ 4 -nek dugattyúja már balfelé tartó löketét kezdi és a 34 esőnek torkolata mellett elhalad, a mikor is ezen csőben és a 36 csőágban, tehát az említett 25 és 28 kormányhengerek dugattyúi alatt a nyomó feszély szívó fészéllyé csökken és az említett szelepek szükség szerint záratnak. Ha már most az első Q szivattyúhengernek dugattyúja balfelé tartó löketének végéhez közeledik, mely löket alatt a 22 henger által kormányzott nyomó szelep és a 27 henger által szabályozott m szívó szelep nyitva van. akkor a második P henger dugattyúja, mely e közben ugyancsak megkezdte balfelé tartó löketét, a 38 cső torkolatát elhagyta, mire úgy ezen csőben, mint a 40 csőágban is szívó feszély létesül és az első szivattyúnak nyitott szelepei az említett 22 és 27 kormányhengerekben járó dugattyúk által záratnak. Minthogy a csővezetékek a két szivattyúhenger löketközepét összekötő egyeneshez képest részarányosán vannak elrendezve, úgy a két dugattyú ellenkező lökete számára, tehát a második szivattyú bal, és az első szivattyú jobb lökete számára, az említett szelepek kormánydugattyúja épen megfelelően kell hogy működtessék. A mint a 7. ábrából látható, abban föl van tételezve, hogy a dugattyúpárok löketének határolása lényegében, de nem teljesen a szelepek szabályozott zárása, hanem egyidejűleg a gőznek még más ismeretes czélokra szolgáló compressiója által is idéztetik elő, a mennyiben a gőzhengerben elkülönített y töltő és h kibocsátó csatornák vannak elrendezve, mely utóbbiak, hogy az M dugattyú által a compressió bevezetése czéljából elzárassanak, a töltő csatornákon belül feküsznek. A 10. ábra a 7—9. ábrákban föltűntetett szivattyúnak egyik módosított alakját láttatja. A nyomásváltozást közlő csővezetékek itt már nem indulnak ki a hengerdugattyú érintette fölűletének alkalmasan választott pontjaiból, hanem a hengervégeknek szabadon maradó pontjaiból, vagy mint a rajzban, a szelepszekrények hengertoldataiból. Ezen pontokon a nyomás csak azon pillanatban változik, melyben a dugattyú mozgása irányt változtat. Mindenesetre elegendő ez, hogy az 1 fojtój

szelepek alkalmas beállítása segélyével a másik szivattyú szelepeinek zárását idézzük elő. A 11. ábrában föltűntetett módosításnál, mely a 4. ábrában -föltűntetett szelepelrendezésnek felel meg, külön összeköttetés van az F hengertől a p szívó és o nyomó szelephez. Ezen szelepek és a henger között vagy mint a rajzban, ezen szelepek és a K szívó illetve I nyomó toldat között a szabályozott b illetve a segédszelep van elrendezve. A segédszelepek a főszelepek működését nem zavarják, mert a mennyiben tömítésük hiányos lenne, még mindig a tőszelep a zárva tartást biztosítja és viszont, bár az első esetben a szivattyú járása nem is egészen lökésmentes. Ily segédszelepek alkalmazása esetén ezek vagy a főszelepek javítások czéljából még el is távolíthatók a nélkül, hogy az üzemet azok visszaillesztéséig szüneteltetnünk kellene. A 12—16. ábrákban föltűntetett közvetlen hatású ikergőzszivattyúnál a kormánydugattyúk akkor jönnek működésbe, ha a módosuló nyomás magasabb értékét éri el. a mikor is az állandó nyomás csekély vagyis körülbelül egyenlő a módosuló nyomás alacsonyabb értékével. Az első P szivattyúhenger k, l nyomó szelepeinek mindegyike és a második Q szivattyúhenger m, n szelepeinek mindegyike 1 rúdján a 2 kormány dugattyút hordja mely a 11, 12, 13. illetve 14-e 1 jelölt hengerei egyikében mozog. Az első 1' szivattyúhenger o. p és a második Q szivattyúhenger q, r szívószelepei mindegyikének 3 rúdján a 15. Ili. 17, 18 kormányhengerek egyikében mozgó 4 dugattyú van elrendezve. A kormányhengerek a vízhengerekkel és pedig mindegyik a másik szivattyúéval, a következőképpen van összekötve. Az első P szivattyúhenger k illetve / nyomó szelepeinek 11. 12 kormányhengerei a 19 illetve 20 csövekáltál a második Q szivattyúhenger egyfekvésű végeivel az első szivattyúhenger o illetve p szívó szelepeinek 15, 16 kormány-