9725. lajstromszámú szabadalom • Újítások a vasolvasztásra szolgáló eljáráson

- 2 — ha megfelelő gőzt eresztettünk be, ha azonban nem vezetünk be annyi gőzt, a menynyivel a legjobb eredmény elérhető, akkor szikrák vagy egyáltalán nem mutatkoznak vagy pedig nagy, halvány, tehát nem fényes szikrákat látunk; nem keletkeznek szikrák akkor, ha túlmennyiségű gőz van jelen; nagy, halvány szikrák pedig akkor jönnek létre, ha nincs elengendő mennyiségű gőz jelen. Ha a gőzt nem szabályozzuk, akkor nem kapunk jó eredményeket. A jelen találmány szerint nyert eredmények nem érhetők el, ha a gőzt csak találomra vezetjük be; ellenkezőleg, ha a gőzt nem vezetjük be elegendő mennyiségben, akkor nem érünk el észrevehető előnyt; ha pedig túlságos sok gőz van jelen; akkor a fém határozottan rosszabb lesz. Nem lehetséges e gőzbevezetést valamely olyan formula szerint szabályozni, mel}' a kemencze méreteit vagy más állandó értékeket, magában foglalná, mert a kivánt eredmény elérésére szükséges gőzmennyiség napról-napra változhatik; így pl. a levegőnek nedvessége, a kemenczében levő vasnak és tüzelőanyagnak minősége szerint és valószínűleg egyéb körülmények folytán is, pl. a fújtatólevegő nyomása és sebessége és a kazánban levő nyomás szerint. Mi azonban azt találtuk, hogy azon esetben, ha a gőz az elérendő ezélnak megfelelő mennyiségben vezettetik be, akkor a fönt említett tünemények lépnek föl, melyek elegendő világosak arra nézve, hogy egy közepes intelligencziával bíró munkásnak, ki a fémek olvasztásában járta3 lehetővé tegye, hogy némi vigyázat mellett a gőz belépést megfelelően szabályozhassa és a jó eredményeket, melyekre ezen eljárás törekszik tényleg el is érje. A mellékelt rajz fújtatóval és gőz-injektorokkal ellátott kúpolókemenczét ábrázol. A kemencze teste 4-val, a formák fi-vei vannak jelölve. C a fújtatóból kiinduló cső ; c csőágazatok a szelet B formákhoz vezetik. D a főgőzcső, d d csőelágazások pedig a szélformákba vezetnek, a hol nyitottan végződvén e e injektorokat alkotják. A gőzszelepek vagy tolók z-szel, a megfigyelő-nyílások y-al vannak jelölve. 105 ni. átmérőjű kúpolókemenczénél elegendő egy 25 mm. átmérőjű főgőzcső és a mellékcsövek csak 6 mm. átmérővel kell, hogy bírjanak, a czélból, hogy a szükséges mennyiségű gőzt bevezessék; nagyobb kúpolókemencze megfelelően nagyobb gőzcsövekkel látandó el. A d gőzcsövek el vannak látva alkalmas x szabályozótolókkal, csapokkal vagy szelepekkel, hasonlóképen elláthatók a szélbevezetőcsövek is, a rajzban nem ábrázolt, szelepekkel vagy tolókkal. A szelet valamely alkalmas módon állítjuk elő és a gőzt valamely alkalmas forrás szolgáltatja. Ha a gőzforrás a keinenczétől nagyon távol van vagy valamely más okból a gőznek tetemes kondenzálása lép föl, akkor a gőzt az által száríthatjuk meg, hogy a kemencze közelében levő megmelegített kígyócsövön vagy valamely más melegítőkészűléken vezetjük keresztül, vagy pedig lehet a gőzt oly módon is túlhevíteni, hogy azt a formák fölött egy csövön átvezetjük, mely cső a kemencze bélésen belül, a kemenczén köröskörül halad. A következőkben a szóban forgó találmány kivitelének egy példáját fogjuk leírni. Miután a kúpolókemenczébe a szenet betöltöttük, meggyújtjuk a tüzet és égni hagyjuk addig, míg a gázok teljesen meggyuladnak. A vasat és a tüzelőanyagot azután a rendes módon visszük be a kemenczébe. A szelet szokásos módon bevezetjük és néhány pillanat múlva a vas folyni kezd. A közönséges olvasztásnál az akna fenekét minden olvasztás előtt homokkal födjük be, mely tetemes mennyiségű vizet tartalmaz. A mint a hőmérséklet az aknában emelkedik, ezen víz elpárolgása és rendesen gőzfelhőket látunk kilépni a kemenczéből a formákon és egyéb nyílásokon keresztül. Ha ezen gőz elfogyott, a mi rendesen a szél megindítása után 10—15 perez múlva bekövetkezik, akkor a gőz bevezetés a kemenczébe megkezdendő. E mellett eleintén minden formán át, csak csekély mennyiségű gőz eresztendő be, mely aztán a szelepek