9384. lajstromszámú szabadalom • Úti és jégkerékpár

- 2 -tüntetett feszítő-kapcsot külön ábrázolják két nézetben, 23. ábra metszet a 21. ábrának xe —x6 vonala szerint, 24. ábra a jégkerékpár aczélabroncsa ösz­szekötésének egy részletét mutatja, és a 25. ábra metszet, a 24. ábrának x7 —x7 vonala szerint. A kerékpár a szokásos módon az l kormány­rúddal, k villával és az a tengellyel ellátott A mellső kerékből és a b tengellyel bíró B hátsó kerékből áll, amelyekhez a kormány és a nyereg járul. Az 5. ábrában föltüntetett keret azon sajátsággal bír, hogy a fölső s1 —f* rúd, amely s és f3 hüvelyekben csuk­lósan van megerősítve, csak addig marad vízszintes, míg a kerékpár férfi-kerékpárul szolgál. Az s hüvely szilárd, ellenben az f3 hüvely /*-nél kioldható, úgy hogy azt a pontozottan jelzett alsó állásba tolhatjuk, és újból rögzíthetjük, miáltal a férfi-kerék­párt női-kerékpárrá alakíthatjuk át. Ezen rögzítés hasonló módon történik, mint az alább leírt, és csuklóval ellátott g rögzítő­készüléknél. Az 1. ábrában az u—w nyeregtartórúdon alúl a pedál tengelye van elrendezve, mely­nek mozgása a b tengelyre vitetik át. Ha a hátsó kerék helyett a szánt akarjuk a kerékpárra szerelni, mindkét kereket levesz­szük, és a hátsó kereket, amelyet a szöges légabronccsal látunk el, a K villa közé első kerék gyanánt illesztjük be, és ugyan­azon módon, mint előbb a c pedáltengellyel. u w rúd két részből áll, melyek Ax -nél egymással össze vannak kötve, és melyeket egymástól el lehet választani. Ezen össze­kapcsolás a 14., 15. és 16. ábrákból látható, és alább le lesz írva. A g1 —d1 rudat ^-nél kikapcsoljuk (1. ábra) és f?1 nél (3. ábra) újból bekapcsoljuk. Az itt szereplő csuklós kapcsolás szintén alább lesz leírva. Már most kivesszük a mellső A kereket is, és miután a légabroncsot a hátsó kerékről levettük, és helyébe a szöges abroncsot illesztettük föl, úgy szereljük a kerékpárra, hogy a b keréktengely az a tengely helyére, és a b—c1 összekötőrúd előre kerül (3. ábra). A w rúd fölül egy, a k1 csuklóval ellátott csuklórészt hord (3. ábra), mely az l4 rög­zítő csavar segélyével egy d alatt elrende­zett hüvelybe fogható be. A mellső kerék helyett a kerékpár egy egyes vagy kettős m n szánt kap, melyet #-nél kapcsolunk rája, és ^-nél az f1 b1 rúdra függesztünk és megerősítünk. A B aczélabroncs a 25. ábrában föltün­tetett keresztmetszettel bír, úgy hogy arra egy rugalmas és a C1 szögekkel ellátott C aczélabroncsot illeszthetünk. Ezen aczél­abroncsnak egymást átfödő végeinél a B1 légszelep helyett (1. ábra) az abroncs végeket összetartó B2 csavart alkalmazzuk, mely kifelé szintén heggyel lehet ellátva. Add1 csuklórészek az s s1 g3 g4 f* f* részek részletesen a 10—13. és 19—23. ábrákban láthatók. A csővégeken az e (9—13. ábrák) és gl csuklófejek vannak elrendezve, és ellencsuklóik aztán vagy mint hüvelyek d (a 9—13. ábrákban), vagy mint rögzítő­részek g8 (a 19. és 20. ábrákban) az illető csőrudakon vannak megerősítve. Hogy a rudakat helyzetükben pl. r és r^nél köl­csönösen rögzíthessük, a két egymásban fekvő csuklók diametrális bemetszésekkel és emelkedésekkel vannak ellátva, melyek mindkét határ-helyzetükben egymásba esnek, így pl. az e1 e2 csukló a belső fölületeken két diametrális t emelkedéssel vagy bordá­val van ellátva, melyek az e3 csukló mind­egyik oldalán elrendezett diametrális t1 ós <2 mélyedések vagy barázdák egyikével vagy másikával esnek össze. A közös nyí­lást aztán egy összekötő csavar csapja tölti ki, melynek csavaranyját kissé meg kell ereszteni, ha az illető csuklórudat pl. r t egyik helyzetéből a másikba akarjuk hozni, úgy hogy ezen rúd forgatása által a csuklók ruganyosságuk folytán kissé engednek, és másik helyzetükbe maguktól becsappannak, amikor aztán csavaruk segélyével ismét rögzíthetjük. A szorító-részeket pl. g3 t (19—23. ábrák) levehető g karimával látjuk el, melyet g6 szélével a g3 csuklófejnek g6 ajka alá tolunk be olyformán, hogy a g2 szorítócsavar számára mindkét karimában elrendezett nyílások egymást födjék, miután előbb a g3 részt az egyik oldalról, és a g

Next

/
Oldalképek
Tartalom